Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Székely Zoltán: A barokk Győr mint szakrális táj

SZÉKELY ZOLTÁN A BAROKK

. GYŐR

, MINT SZAKE

MIS TÁJ mációkkal csupán Révfalu esetében rendelkezünk, hála az esztergomi főegyházmegye XVIII. századi vizitátorai alaposságának. Ennek köszönhetően tudjuk, hogy az 1700-as évek második felében a településen összesen három fakeresztet állítottak fel. A plébániatemplom körül kialakított régi temetőben lévőt özvegy Joannis Lénárd alapította (CV Révfalu 1761, 25): a keresztre festett bádog korpusz került (CV Révfalu 1780, 13). Egy másik a templom előtt magasodott, melyet a falu alapított (per pagum) .

14 Mindkettőt a falu jámbor népe gondozta (CV Révfalu 1761, 25). A régi temető használatát az 1777-ben királyi rendelet tiltotta meg, s ekkor a falu határán túl, a mezőn, negyedóra távolságra új sírkertet alakítottak ki (Bedy 1939, 98), ahol szintén felállítottak egy fakeresztet (CV Révfalu 1780,13). Ugyanitt emelkedett egy régi oszlop is téglából „ex tegulis composite". Mivel a leírás szobrokat nem említ, valószínűleg képoszlop lehetett, amely eredetileg a falu határában állhatott s a temető csak később került mellé (CV Révfalu 1780, 13). Mindezek mára már elenyésztek. 7. kép Győr és környéke a szakrális emlékek jelzésével. Báró Mecséry ezredes kéziratos térképe, 1809. 73