Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Székely Zoltán: A barokk Győr mint szakrális táj

ARRABONA 2004. 42/ 1. SZENT-KEP-KULTUSZ József templom sem áll ma már eredeti formájában: 1836-1841 között alapjaitól megújították (Bedy 1939, 51-54). Újváros keleti végén, a régi Rábcahíd mellett emelkedett az ismeretlen alapítási idejű Nepomuki Szent János kápolna (Bedy 1939, 55-56). Mivel a hídon a püspök szedett vámot s a kápolna a vámház épületében kapott helyet, így feltételezhető, hogy valamelyik püspök, avagy a káptalan valamely tagjának buzgóságából emelték, bizonyára a XVIII. században. Ez utóbbi verziót erősít, hogy a XIX. században a kápolnát a káptalan gondozta (CV Újváros 1873). A kápolna elhelyezése közkeletű gyakorlatot követelt, hisz a cseh szent - mártíromsága okán - a vízi átkelőhelyek patrónusa is volt. Az evangélikusokkal egyidőben a reformátusokat is kibecsülték újvárosi épületeikből, így templomukból is. Ezek helyén Győr városa 1749-ben közkórházat emeltetett, amely a kisméretű templomot, mint kápolnát használta tovább. Ez utóbbit, miként az egész együttest a Szentháromságnak ajánlották. Az épületegyüttes falain - alkalmasint az utcafront felőlieken - 1779-ben Xavéri Szent Ferenc és Nepomuki Szent János szobrait vették számba (Petz 1929, 103). Bedy Vince még látott egy, az irgalmas szamaritánus példázatát megelevenítő falképet is, amely épp akkoriban pusztult el. A tudós szerző szerint a mű az épülettel egyidőben, a XVIII. század közepe táján készülhetett (Bedy 1939,142). A falkép témájának kiválasztását az épület funkciója indokolta. A Hrusovszky-féle térkép szerint a településen belül, a főutcán, egymással szemben két monumentum állt. Grafikai jelük egyszerű kereszt, amely alapján szerényebb igényű emlékekre, leginkább fakeresztekre gondolhatunk. Ugyancsak fakereszt lehetett az a monumentum, amelyről a jezsuiták naplói emlékeznek meg 1670-ből illetve az 1742-1773 közötti időszakból, az utóbbi alkalmakkor már „cigánykeresztként". A városrész végében állhatott: a jezsuita diákság eddig kísérte a Lebenybe induló búcsúsokat (Bárdos 1980, 172-174). 4. kép Ismeretlen festő: A szigeti plébániatemplom. Olaj, vászon, 1712. Borromeo Szent Károly oltár, Plébániatemplom, Győr-Sziget (Tanai Csaba Taca felvétele) Sziget A Szigetben található szakrális emlékekről az első információnk a XVIII. század elejéről való: ekkor épült Nagy Mihály kanonok költségén a Szent Rozáliának dedikált kápolna, bizonyára a pestis idején tett fogadalom beváltásaként. Ennek 70