Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Székely Zoltán: A barokk Győr mint szakrális táj

SZÉKELY ZOLTÁN A BAROKK GYŐR, MINT SZAKRÁLIS TÁJ helyén, avagy megnagyobbításával épült fel 1710-1712 között az a templom, amelyet kilenc év múltán Keresztély Ágost püspök a szigetiek plébániájává nyilvánított, s amely némileg átépítve, de berendezését megőrizve ma is áll. (4. kép) Az új templom titulusa a tizennégy segítőszent lett (Bedy 1939, 88-89). A templom mellett ma is látható az 1763-ban, a nagy földrengés alkalmával állított Szentháromság-szobor (Bedy 1939, 142), amelyet Sziget népe emeltetett (CV Győrsziget 1912, 13).

12 Révfalu A Duna északi oldalán, Révfaluban az első kápolnát 1697-ben alakították ki a kocsma egyik helyiségéből a ferencesek, akik az itt élő katolikusok lelki gondozását végezték. S bár a plébánia már 1710-ben létrejött, a hozzá méltó templom építéséhez azonban csak 1747-ben fogtak hozzá Zichy püspök és a helybéliek segítségével. Szentélyében 1748-ban már miséztek, a teljes befejezésre azonban 1754ig kellett várni. A templomot a Szentháromságnak ajánlották (Bedy 1939, 95-96). A plébániatemplomon kívül két kápolna is állott e településen. A Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt kápolna a Duna-parton, a Szigetbe vezető híd lábánál, a Hédervárra induló országút mentén emelkedett, szemben a plébániatemplommal. (5. kép) A kerek, 30 embert is befogadni képes épületet gróf Viczay (I). 5. kép A lebontott révfalusi Nepomuki Szent János kápolna. (A Rembrant Fényiroda felvétele) 71