Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Székely Zoltán: A barokk Győr mint szakrális táj
SZ ÉKELY ZOLTÁN A BAROKK GYŐR, MINT SZAKRÁLIS TÁJ Az épített környezet szakralizálásában nem kis szerepet játszottak az épülethomlokzatokon elhelyezett ábrázolások. Az utcákat, tereket határoló térfal elemeként a nyilvánosság felé fordultak, s ékesszólóan hirdették a tulajdonosok jámbor hitét s kegyes buzgalmát. Az épület részeként azonban mágikus funkciójuk is volt: a háznak s lakóinak nyújtottak védelmet mindenféle veszedelemmel szemben. Az ábrázolások műfajukat tekintve elsősorban szobrok és domborművek; a romlandó falfestmények kevésbé állták ki az évszázadok megpróbáltatásait. Az első emlékek még a XVII. század végéről valók és a káptalan tagjaihoz kapcsolhatók. Telekessy István 1695-ben helyeztette el a Káptalandomb 13. számú épület udvari homlokzatának - az utcáról is látható - fülkéjében Máriának, mint Patrona Hungariae-nak kőszobrát, amely alatt A.E.I.O.U. (Austria érit in orbe ultima) felirat olvasható (Bedy 1939, 139). Bubnich Mátyás kanonok (1684-1721) szintén Mária előtt hódolt a Káptalandomb 16. számú ház udvari homlokzatán az utcáról is jól látható módon elhelyezett színezett domborművei, amely a Szűzanyát a kis Jézussal együtt ábrázolja. Végrendelete a mű szakrális használatára is fényt vet, midőn meghagyja, hogy minden szombaton mécsest gyújtsanak előtte (Bedy 1939, 139). A Fő tér északnyugati sarkán álló Király-ház homlokzatait két szoborral is ékesíttette az 1713 körüli években a tulajdonos Limp-család (Lővei 1994, 377-378). Az egykori Szent Anna - ma Czuczor Gergely - utca felőli fronton Nepomuki Szent János alakja látható, aki nemcsak a gyónási titoknak, hanem a jóhírnek s becsületnek is védelmezője volt s nyilván ebbéli funkciójában került a ház falára is. A Fő térre néző homlokzat fülkéjébe Immaculata szobor került: Mária mellett egy angyalka a „makula nélkül való tükröt" tartja kezében. A Zichy-palota Szent Adalbert (Rákóczi) utcai homlokzatát a Szent Család szoborcsoportja ékesíti, amely az 1745-ös átépítés során készülhetett gróf Zichy Imre megrendelésére (Somorjai 1998, 10). A Rozália-ház nevét a zárterkély domborművéről nyerte, amelynek a pestis veszedelmétől kellett megóvnia a lakókat. A homlokzat az 1740-es évek elején készülhetett a nemes Beniczky család megrendelésére (Nagy 1988, 154-155). Az 1770-ben épült Esterházy-palota Szent Rudolf (Király) utcai homlokzatára Mária koronázásának szoborcsoportja került. Sajghó Benedek pannonhalmi főapát idején, az 1740/50-es években épült fel a Főtér északi oldalán az Apátúrháznak nevezett palota, amelynek homlokzati fülkéibe Szent István és Szent Benedek szobrait állították, míg zárterkélyére a megfeszített Krisztust ábrázoló dombormű került. (3. kép) Míg az utóbbi a Megváltó kereszthalálának megelevenítésével intette jámbor életre a győrieket, addig a két szent párba állított szobra annak az épület egész dekorációját átfogó programnak 67 3. kép Corpus az Apátúrház zárterkélyén. (Tanai Csaba Taca felvétele)
