Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Székely Zoltán: A barokk Győr mint szakrális táj

ARÄABONA_2004. 42 / L_ _ SZENT-KÉP-KULTUSZ a részeként került a homlokzatra, amely a bencés rend és Magyarország történetének összefonódását, a rendnek a magyar államiságban játszott - és játszani kívánt - meghatározó szerepét hirdette (Székely 2000, 165).

9 E nagyszabású koncepció átvezet a templomok homlokzatát díszítő szoborsorokhoz. A jezsuiták és a karmeliták templomainál a dekoráció két meghatározó eleme a Mária-tisztelet illetve a rendi szentek kultusza. A Jézus Társaság Fő térre nyíló templomának homlokzatán legfelül a titulusnak megfelelően Szent Ignác szobra, míg valamelyest lejjebb, de még mindig a középtengelyben Immaculata kapott helyet. Őket Nepomuki Szent János, Ev. Szent János, Szent András, és az ugyancsak jezsuita Borgia Szent Ferenc alakjai kísérik; valamennyi az 1727-es átalakításkor készülhetett (Aggházy 1959, 107). A karmelita templom oromzatán szintén Immaculata látható, amelyet a két karmelita szent, Avillai Szent Teréz és Keresztes Szent János alakjai egészítenek ki; a szobrok az 1725 körüli évekből származhatnak. A Magyar Ispita homlokzatán Mária és a tűzvészek ellen oltalmazó Szent Flórián szobra kapott helyet, míg a templom homlokzatán a menhely jellegéhez illően a szegényeken segítő Szent Miklós, Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Márton alakjai hirdették a felebaráti szeretet erényét; e művek alkalmasint 1735 táján készülhettek (Bedy 1939, 140). A Német Ispita homlokzatán a Segítő Mária szobrát helyezték el. Nyilvánvalóan számos épületet, elsősorban polgárházat ékesíthettek homlokzati falfestmények, ám ezek többnyire elpusztultak és ma már csak két emlék látható. A Liszt Ferenc u. 22-es szám alatti városi palota 1744 körül elkészült homlokzatát Immaculata és Nepomuki Szent János falképei díszítik, amelyeket a tulajdonos Hueber Ferdinánd kereskedő-polgár rendelhette meg (Lővei 1990, 32-37). A Rákóczi u. 25. szám alatti épület homlokzati fülkéjében Mária koronázása jelenet látható. Bedy szerint XVIII. századi alkotások voltak a Bástya utca 16-os sz. ház Szent Imre fogadalma c. képe, amely a herceg Máriának tett szüzességi fogadalmát ábrázolta. A téma meglehetősen ritka barokk művészetünkben. A Bástya utca 2l-es sz. ház homlokzatát a közkedvelt Mária-kultusz jegyében egykoron a Szeplőtelen fogantatás képe ékesítette (Bedy 1939, 140). A Rákóczi út 28-as sz. ház homlokzatát pléhre festett Szentháromság oltalmazta, a Bécs-kapu tér 13-ban az udvar emeleti nyitott folyosóján Mária a kis Jézussal volt látható ovális freskóba foglalva (Bedy 1939, 141). Majorok A délre nyíló Fehérvári-kapu előtt elterülő Majorok városrészből - ma Nádorváros csupán a XVIII. századból vannak adataink. Ez alkalmasint nem csak a forrásadottságok esetlegességének tudható be: a török időkben az állandó támadásveszély okán itt nem is igen emelkedhetett egyházi emlék. A háborús időszak lezárultával azonban változott a helyzet. Önálló plébániatemplom ugyan nem épült, de az itteni hívek lelki gondozását a kamillánusok vállalták magukra, akiket Zichy püspök telepített le 1761ben. Elsőként szerzetházuk épült fel, amelynek két szobáját ideiglenesen kápolnának rendezték be (Bedy 1939, 60). Templomukat 1770-től építették fel, a Pápára vezető országút mentén. A munkálatok még be sem fejeződtek, amidőn 1787-ben II. József feloszlatta a rendet: a templomban ettől fogva plébánia működött. Ugyanezen út mentén emelkedett a kálvária, amelyhez a városkaputól indulva stációs kápolnák sora vezetett. Az együttes ötlete a németek Agónia Christi társulatának préceszétől (praeses), Gastinger József jezsuita atyától származott és Nagy 68