Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Székely Zoltán: A barokk Győr mint szakrális táj
ARRABONA 2004. 42 SZENT-KEP-KULTUSZ 2. kép A győri székesegyház szentélye a XX. század elején. (Gerecze Péter felvétele) menhely lakóinak lelki életét szolgálandó. Az istentiszteletet a szomszédos ferences kolostor szerzetesei végezték. A menhelyhez csatolt újabb telken azután 1735-ben húzták fel a ma is álló kisméretű, Szent Annának dedikált templomot, az ún. Magyar Ispitát (Bedy 1939, 66-67). A német polgárok ispotályát Haberl Farkas várépítészeti hivatalnok s neje 1714-ben alapította, de csupán 1765-ben nyitotta meg kapuit. A Szentháromságnak szentelt temploma ekkor már állt, ám 1777-1779 között átépítették (Bedy 1939, 69-70). A templomok meglehetősen sűrű hálózatához néhány önálló kápolna is járult: ám ezek kisebb méreteiknél s jelentőségüknél fogva napjainkra egytőlegyig elenyésztek. E sors elsőként annak a kápolnának jutott osztályrészül, amely a XVII. század elején az egykori Szent István plébániatemplom szentélye mögött emelkedett. 4 Ugyancsak eltűnt a Bécsi-kapu tér északi oldalán, a börtönök szomszédságában állott Mária- vagy Rabok-kápolnája, amely 1738-ban már biztosan létezett. Bedy szerint a mai Schöffer-ház helyén emelkedett (Bedy 1939, 86). 5 A székesegyház főszentélyének külső oldalához ragasztott, s az 1909-es restauráláskor elbontott nyitott kápolnát Ribits József kanonok (1702-1718 6 ) alapította. (2. kép) Az építmény egy nagyszabású szoborcsoportot foglalt magában, amely Nepomuki Szent Jánost valamint a pestis-szenteket - Szent Sebestyént, Rókust és Rozáliát - ábrázolta (Boros 1980, 10). Az önálló kápolnák közül egyedül a késő középkori eredetű Dóczy-kápolna áll ma is, amely a Püspökvár épületegyütteséhez kapcsolódik. Az egyházi épületek mellett a kisebb szakrális monumentumok száma viszonylag csekély. A legigényesebbek az önálló szoborművek. Az elsőt, a Főtéren emelkedő Mária-oszlopot Kollonich Lipót püspök emeltette 1686-ban Buda visszavételének - és saját bíborosi kinevezésének - emlékére. Az 1729-ben, a várőrség katonái által elkövetett szentséggyalázás „kiengesztelésére, örökös könyörgés emlékéül" állíttatta fel VI. (III.) Károly császár-király a Káptalandomb lábánál - a botrányos események helyszínén - 1731-ben a Frigyláda-szobrot (Bedy 1939, 134135). A Bécsi-kapu előtti pajzsgáton valamikor 1754 előtt helyezték el a későbbi hagyomány által Hab Máriának nevezett szobrot; a pontos időpont ismeretlen, miként az állíttató személye is. 7 A névadásban is megörökített hagyomány szerint árvíz nyomán született fogadalom beváltásaként állíthatták, talán valamelyik győri polgár kegyességéből. A szoborra a jezsuiták viseltek gondot (Bedy 1939, 132133). 8 Mihály arkangyal szobrát 1764-ben állították fel a Káptalandombon, a székesegyház déli oldala mentén: a költségeket Seregély István, Szigetben lakó nemesember büntetéséből fedezték, amelyet ördöggel való cimborálás, káromlás, a katolikus vallás gyalázása miatt róttak ki reá (Bedy 1939, 136-138). 66
