Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Szabó Péter: A győri kézművesek barokk kori vallási kötelezettségei
ARRABONA 2004. 42 / 1. SZENT-KEP-KULTUSZ nélkül, a szabadalmazott kovácscéh kebelében, de elkülönült csoportban működő kézművesek. Ezt igazolni látszik, hogy a patkolokovácsok saját pecséttel hitelesített tanulóleveleket adtak ki (XJM.Céh.56.10.23.1755). A patkolokovácsok számára adott céhmesteri szabályzat a teréziánus kiváltságlevelek szellemében - nyilván az 1745-ös, kovácsoknak adott céhlevél mintájára - fogalmazta meg a vallási előírásokat, a céh zászlója alatti körmeneti részvételt. Ebben hangzik el a legények kötelességévé tett zászlóhordozás és a gondatlanságból bekövetkező károk megtérítésének kötelezettsége (XJM.CAC.31/17.1745). A győri takácsmesterek 1625-óta szervezetten, céhlevél szerint működtek, de a magyar és német mesterek viszálya - a magyarok által kiváltott szabályzatnak a németek által való eltulajdonításával fűszerezve - gyakorlatilag két szervezet külön működését eredményezte (XJM.Céh.54.4.2.1625). A németek Mária Teréziától kapott 1747-es szabadalmuk óta törvényesen is elkülönültek. Ez a szabályzat részletes vallási előírásokat tartalmaz. Megszabta „S. Severinus" patrónus választását és ünnepének, valamint Mária mennybemenetele napjának ünnepélyes szentmisével való megtisztelését és a szokásos körmeneteken való részvételt (XJM.CAC.31/6.1747). * * -k A győri kézművesek barokk kori vallásos tevékenységének vizsgálata során elsősorban szervezeti szabályzataik vonatkozó artikulusainak ismertetése által igyekeztünk képet adni azokról a kötelezettségekről, melyek a kézműves polgárságot és annak testületeit a korszak vérkeringésébe kapcsolták. E dokumentumokból megtudhattuk, hogy a katolikus restauráció jelentős szerepet szánt a céheknek, elsősorban az egyházi rendezvények - különösen az űrnapi rítus reprezentációjában. További kutatást igényel még e részvétel érzékletes leírását adó forrásoknak a megismerése, vagy a céhek vallásos tevékenységét kísérő tárgyi emlékanyag ikonográfiái, művészettörténeti vizsgálata. Ezek az új információk feltehetően további lényeges adalékkal gazdagíthatják a barokk hagyományokban rendkívül gazdag város XVII-XVIII. századi életének alaposabb megismerését. JEGYZETEK 1 Példaként említhetjük azt az alkalmat, melyről a Győri Nemzeti Hírlap 1940. jún. 18-i számában tudósított (XJM-E1385; 5637-5644). 2 A latin okleveleket Dátán Cecília fordította. 3 "Először. Jól elrendeltük, hogy a mi mezővárosunkban levő többi céh szokása szerint a mészáros mestereknek saját zászlójuk legyen, és e zászló alatt a közönséges és évente szokásos körmeneteken - minden mester személy szerint - részt venni köteles. Továbbá. Választott védőszentjük ünnepén - kinek képét zászlójukra festetik -, az öreg templomban szentmisét szolgáltatni, azon mind és személy szerint megjelenni, az ojfertóriumkor pedig 2 font viaszt a templom javára felajánlani tartoznak. " 100
