Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)
Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui
ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK ként való kiépítését (Maggiorotti-Banfi 1933a, 15; Veress 1993,46-48). Alkalmasint e dátum valamint a kapuk építésének befejeztet megörökítő 1567-es illetve 1568-as évszámok jelölik ki az immár maradandó anyagból emelt kapuépítmények tervezésének illetve megvalósításának időbeli határait. Ezek az időpontok egyébként összhangban állanak a kapuk stiláris elemzéséből levont következtetéseinkkel, amelyek szerint a homlokzatalakítás sajátosságai ugyanennek az időszaknak, az 1560-as évek észak-itáliai építészetéből vezethetők le. A várkapuk terve tehát közvetlenül a kivitelezés előtt és a korábbi eredetű erődítési tervektől függetlenül készült el. A tervező személyét így az 1560-as években Győrött működő építészek között kereshetjük a legnagyobb valószínűséggel. A régi kapu újjáépítését - mint láttuk - Pietro Ferabosco rendelte el; az adott intervallumban a győri munkálatokat Francesco Benigno (1560-1562), Bernardo Gaballio (1562-1564), Pietro Ferabosco (1564-1566 ), az utóbbi mint a győri és a komáromi építkezések főfelügyelője (Superintendent der Gebäu zu Raab und Komorn), majd Thomas von Eiseier (1566-1567) és végül Suess Orban (1567-1592) irányította, - az utóbbi kettő mellett a gyakorlati kivitelezést Bernardo de Magno építőmester (Baumeister) végezte (Pálffy 1999,201; Veress 1993,54-55). A kapuk s különösen a Bécsi-kapu építészeti megformálása jelentős művészegyéniséget feltételez: az imént felsoroltak közül egyedül Ferabosco felel meg ennek a követelménynek, míg a többiek munkássága nem terjedt túl a hadmérnöki feladatokon. Pietro Ferabosco életművét meglehetősen jól ismerjük az elmúlt száz esztendő művészet- és hadtörténeti kutatásainak köszönhetően, amelyek számos, adatgazdag forrást hoztak felszínre. Ferabosco valamikor az 1540-es évek közepén vagy második felében lépett a Habsburgok szolgálatába: az első biztos adat 1548-ból való, amikor mint beosztott tábori festő (Veldmaler) szolgált. Ezt az időpontot követő, közel negyven évet átfogó munkássága alatt széleskörű s változatos tevékenységet folytatott a Habsburg-ház majd minden országában s néha azok határain túl is. Jellegzetes reneszánsz művészegyéniség volt, aki a legkülönbözőbb művészeti ágakban is otthonosan mozgott: a festészetből indulva átlépett az építészet területére, amelynek mindkét - polgári és katonai - ágát egyaránt művelte; emellett végzett kifejezetten technikai jellegű mérnöki munkákat is. Jelentőségét jelzi, hogy a Habsburgok szolgálatában álló kollégái közül egyedül az ő arcvonásait ismerjük egy korabeli érem ábrázolásának jóvoltából. Munkaadója, a császár is elégedett lehetett tevékenységével, hisz fizetésemelési kérelmei többnyire meghallgatásra találtak s 1556-ban Ferdinánd császár birodalmi lovagi rangra emelte. Ferabosco életművének jelentős részét az uralkodói székhelyek, Bécs, Prága és Pozsony rezidenciáinak átépítéséhez kapcsolódó megbízatások 97
