Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK alkották: a konkrét adatok kezdetben inkább a belső terekben végzett dekorációs munkálatokról szólnak. 1549-ben, 1550/51-ben, 1554-ben és 1559-ben a bécsi Hofburg különböző termeit, 1567-ben a prágai Lustgarten fából készült folyosóját festette ki. E dekoratőri munkának voltak azonban más, kisebb jelentőségű területei is: 1553-ban a Hofburgban található Schweizertor boltozott kapualját illetve 1555-ben ugyanitt a kápolnában újonnan felállított Szentsírt festette ki; ezeknél jelentősebb megbízatás volt az a két diadalkapu, amelyet 1563-ban, I. Miksa magyar királlyá koronázása alkalmával állított fel Pozsonyban. Idővel azonban egyre inkább az építészet vált tevékenysége domináló részévé. Több alkalommal említik pozsonyi építőmesterként (1552,1555,1563,1566,1567,1573), dolgozott a Hofburgban (1573) és egyéb bécsi építkezéseken (1573: az alsóausztriai kancellár házának tervezésében vett részt, Arzenál: 1574-1576, Königinnenkloster: 1575, Ernestinisches Bau: 1581, klarissza kolostor: 1582, Neues Zeughaus: 1582, Sommerhaus: 1582 ) és minden bizonnyal Prágában is, ám gyakori ott tartózkodásának okairól többnyire hallgatnak a források. Mindenesetre az építkezések vizsgálatában több alkalommal is részt vett, mint szakértő (1554,1555). E minőségében járt Grazban (1575) és Linzben (1583) is. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy Ferabosco építészeti tevékenységének fő területét az erődítmények alkották. 1559-ben járandósága emeléséért beadvánnyal fordult az uralkodóhoz, amelyben kérését alátámasztandó röviden áttekintette 50-es évekbeli munkásságát: ennek során számos erődítményt tervezett, köztük Komárom, Győr, Bécs és Prága várát valamint más, közelebbről meg nem nevezett horvátországi és dalmáciai erősségeket is. E forráshelyet gyakorta úgy értelmezték, hogy Ferabosco volt az említett várak tervezője, amiből számos probléma adódott. A szöveg jellege - hogy ti. egy fizetésemelési kérelem - indokolhatja a nem egészen korrekt megfogalmazást, amely mögött azonban valóságos tettek állhatnak: Ferabosco kapcsolatba kerülve az adott erődítményekkel, azokhoz módosító javaslatokat tehetett vagy valamely részletprobléma megoldását célzó terveket készíthetett. A fellelhető konkrét - bár némileg későbbi - adatok is erre látszanak utalni, amelyek nagyszombati (1556), nagyszebeni (1556), győri és pozsonyi (1561), hainburgi (1563), goriciai (Görtz - 1565), szentgyörgyi, bazini és trencséni (1580-1582) szakértői szemléjéről illetve Bécsben a Piber-bástya kialakításában játszott tanácsadói (1563) szerepéről szólnak. Közvetlenül vett részt azonban Nyitra és Trencsén (1558-1562) valamint Tata (1566) átalakítási munkálataiban valamint a komáromi és a győri vár építésében. Kanizsa várát viszont teljes egészében ő tervezte: 1566-ban készítette az első és 1577-ben a második tervet s 1580-ban és 1587-ben is még ott működött, mint építész. Az osztrák 98