Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK készítője nem tartózkodhatott folyamatosan a helyszínen, a munkálatokat felügyelő építész személye pedig állandóan változott. Ráadásul időnként ellenőrző bizottságok is kiszálltak a helyszínre s észrevételeik szintén módosíthatták az alapkoncepciót. Végezetül meg kell említenünk a készülő erődítmény katonai parancsnokát, aki képzettsége avagy idővel megszerzett tapasztalata révén némi hadiépítészeti ismeretekkel is ren­delkezhetett, amelyet alkalomadtán érvényesített is az építkezés során. A győri végvár negyven éven át folyó munkálatai alatt az eddig felsorolt elméleti lehetőségek majd mindegyike bekövetkezett. Ennek köszön­hetően a vár építéstörténete hemzseg a különböző itáliai és német építészek neveitől, miközben nem teljesen tisztázott, hogy az egyes sze­mélyek miként s miben járultak hozzá az erődítmény végső formájának kialakulásához. Jelen dolgozat kereteit meghaladná a vár teljes építéstörténetének tár­gyalása, ezért a továbbiakban csupán a kapukkal kapcsolatos, a korábbi szakirodalom által feltárt adatok ismertetésére szorítkozunk. E források szerint a nyugatra, a Rába irányába valamint a dél felé nyíló kapuk már a legelső, a középkori vár megerősítését célzó koncepcióban is szerepeltek. Az 1539-ben elkezdődött munkálatok során a Váralját - nagyjából a későbbi erődítmény területét - palánkfallal vették körül, amelyben 1544-re készültek el a Bécsi- és a Fehérvári-kapuk ősei, ez utóbbi akkor még Rába­kapu néven (Veress 1993,34). A fagerendákból összerótt kapuépítménye­ket anyaguk romlandósága okán időnként javítani is kellett: alkalmasint ezzel hozható összefüggésbe, hogy 1549-ben a Bécsi-kapu (Veress 1993, 36), 1552-ben pedig a Fehérvári-kapu újbóli elkészültéről szólnak adatok (Veress 1993,37). 1555-re eldőlt a vár kialakításáról 1551 óta folytatott vita, amelynek eredményeként megszüntették a középkori külső- és belső várat s az egész várost megerődítették, bár még mindig csak ideiglenes fa-föld védőművekkel. Két évvel később, 1557-ben pedig megindultak azok a munkálatok, amelyek során a vár elnyerte végleges formáját: a fa-föld erődítéseket téglaburkolattal látták el, néhány helyen módosítva a falak helyét illetve új védőműveket iktatva be. Ebben az időszakban az épít­kezéseket Francesco Benigno és Bernardo Gabelli irányították (Veress 1993,46). A nagyszabású vállalkozás ellenőrzésére az Udvari Haditanács 1561. április elején egy, gróf Eck von Salm győri várparancsnokból, Georg von Thannhausen haditanácsosból és Pietro Ferabosco építészből álló bizott­ságot küldött ki, amely április 17-ére keltezett jelentésében arról számolt be - többek között -, hogy a Bécsi-kapu nagyon rozzant állapotban van s ezért elrendelték annak újjáépítését; a Fehérvári-kapu épül; egyben java­solták a Szentdombi- és a Duna-bástya közötti kapu megszüntetését s vele egyidejűleg a Duna- és a Kastély-bástya közötti poterna rendes kapu­96

Next

/
Thumbnails
Contents