Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK tagolta. Felületüket rusztikázás borította, ráadásul minden második kősor erőteljesen kiemelkedett. Az ábrázolásokból nem derül ki az oszloprend fajtája, amely minden bizonnyal dór vagy toszkán lehetett. A Vízi-kapu esetében, amely a Fehérvári-kapuhoz hasonlíthatott, viszont csupán azt tudjuk, hogy tagolóelemei a dór rendnek megfelelően készültek. Az egynyílású, féloszlopokkal vagy pilaszterekkel keretezett, rusztikázott és a római diadalívek formáit követő kapukra Serlio mintakönyve több variációt is kínál: a lOr (132v) lapon széles toszkán pilaszterek fogják közre a kapunyílást (Serlio 1996,267), a 12r (134r) illetve a 43r (164v) lapon pedig féloszlopok (Serlio 1996,271,333). Az utóbbi két tervlapon a féloszlopokat kiugró kőtömbök bilincselik a mögöttük húzódó fal síkjához. Serlio mintarajzai - pontosabban a lOr lapon lévő - nyomán tervezte Palladio az udinei Arco Bollanit (1556) és a S. Daniele del Friuli-ban álló Porta Gemona külső oldalát (1579): mindkettő egynyílású, rusztikázott, dór pilaszteres kapu. A dór féloszloppal kísért kapura Sanmicheli életművében is találunk példákat: rusztikázott féloszlopok tagolják a veronai Porta Palio belső, város felöli homlokzatát (1550 körül), a legnanoi Porta di San Martinot (1535 körül), a velencei Lidon álló Szent András erőd (Forte di S. Andrea) kapuját 1545-ből, a pontosabban nem datálható zárai Porta di Terrafermát. E példáknál azonban sokkal közelebb állnak a győriekhez azok a velencei kapuk, amelyek a dózse díszgályája, a Bucintoro dokkját (1545 körül) és az Arzenál ágyúöntő műhelyét ékesítik: különösen az utóbbi, amely egynyílású és dór féloszlopait kiemelt kősorok tagolják. Minden bizonnyal a Fehérvári- és a Vízi-kapu esetében is - hasonlóan a Bécsi-kapuhoz - Serlio mintalapjainak és Sanmicheli építményeinek inspiráló hatásával számolhatunk. A várkapuk építésze: Pietro Ferabosco Az előképek meghatározása után logikusan adódik a kérdés: ki volt a győri várkapuk építésze? Egyértelmű s határozott válasszal azonban erre nem szolgálhatunk, mivel eleddig nem került elő olyan írott forrás, amely expressis verbis megnevezte volna a tervező személyét. Bár a bécsi levéltárak vonatkozó anyagai még tartogathatnak új, eddig ismeretlen adatokat, mindazonáltal igen valószínűtlen, hogy a szóban forgó probléma közvetlenül rá vonatkozó írott források segítségével tisztázható lesz. S ennek oka nem csupán a levéltári anyag pusztulásában, hanem a várak korabeli tervezési és építési gyakorlatának összetettségében is keresendő. Az optimális, bár szerfelett ritka esetekben a felépítendő vár tervét egyetlen építész készítette el s a kivitelezést is ennek alapján ejtették meg. Mivel azonban a munkálatok különböző okokból kifolyólag általában elhúzódtak, számos alkalom adódhatott arra, hogy a kiindulási terveken módosítsanak. Annál is inkább megtörténhetett ez, mivel az eredeti terv 95