Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK rendkívül változatosak: a nyugati közvélemény tájékoztatására készült röplapok ostromábrázolásaitól az útikönyvek, térképek vedutáin, templomi freskón s oltárképen át metszetes céhlevelekig terjednek. Azonban megbízhatóságuk s topográfiai hűségük is széles skálán mozog, amelynek pólusait a fantáziaszülte ábrázolások illetve a precíz mérnöki felvételek jelentik. A legszerencsésebb helyzetben a Bécsi-kaput illetően vagyunk, amelynek hiteles képét Fruman Antalnak, a győri rajziskola tanárának a XIX. század közepén született munkáiból ismerjük. Az 1849-ben készült akvarell egy korabeli eseményt, a császári seregeknek a Bécsi-kapun át a városba történő bevonulását örökíti meg. E kisméretű festmény pontosságát Fruman másik műve, a Bécsi-kapu 1858-as lebontásakor készített mérnöki felvétele is tanúsítja. Ez egyetlen lapon tartalmazza a kapu mindkét homlokzatát, alaprajzát s a fal keresztmetszetét, az egyes rajzokhoz tartozó léptékekkel együtt. A Fehérvári-kapu 1792-es átépítése előtti eredeti állapotát a győri Szent Ignác templom egyik freskója valamint egy térképhez készült látkép alapján rekonstruálhatjuk. A Szent Ignác - egykori jezsuita, ma bencés templom jobb oldali középső kápolnájában látható az a felirata szerint Niedermann János Mihály által 1674-ben készíttetett Őrangyal-freskó, amelynek hátterét Győr délkeleti irányból felvett vedutája tölti ki. Ismeretlen festője szemmel láthatólag a város hiteles portréját kívánta megalkotni e művével. Pontosan ábrázolta a várfalakat és a külső védőműveket, amelyeket pedig - mint lényegtelen részleteket - a látképek többsége általában figyelmen kívül hagyott. Ez Győr leghitelesebb XVII. századi látképe, amelyet a kelleténél talán kevesebb figyelemre méltatott eleddig a hely- és építészettörténeti szakirodalom. A falképen jól azonosítható a Fehérvári-kapu, valamint az előtte emelkedő pajzsgát (ravelin) kapuzata. Ez utóbbi a külső védműrendszer kiépülésének idejéből, az 1661-1664 közötti évekből való. Közel nyolcvan évvel később, 1757-ben készült az a Győrt ábrázoló térkép, amelynek felső szélén a város déli irányból megrajzolt látképe is helyet kapott. Alkotója minden bizonnyal egy szakképzett mérnök lehetett. A vedután - amelyet a térkép léptékéhez igazított - elsősorban a város összképének megragadására törekedett, ezért az épületek többsége sematikus. A Fehérvári-kapura azonban szemmel láthatólag több figyelmet szentelt, ábrázolása ennek okán már korántsem olyan elnagyolt, részleteit gazdagabb rajz jeleníti meg: mindezek s az Őrangyal-freskóval való hasonlóságai alapján a kapu pontos és hiteles képének tartjuk. E helyütt külön kell szólnunk arról a sokat reprodukált metszetről, amely a Fehérvári-kapu 1598-as petárdával való berobbantását ábrázolja. A kép egy erőteljes, egynyílású kapuépítményt mutat. Az átjáró ívét rusztikázott 85