Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui

ARRABONA41.2003. TANULMÁNYOK pilaszterpár fogja közre, amelyek lőrésekkel ellátott párkányzatot hordoznak; a várfalból előreugró kapuépítményt pártázat és egy alacsony torony zárja le. Az 1721-ben Khevenhüller Annales Ferdinándéi című történeti munkájában megjelent metszetet mindeddig a Fehérvári-kapu hiteles ábrázolásaként tartották számon (Tóth 1973, 239). Véleményünk szerint azonban e kép nem tekinthető annak: az események után több mint száz esztendővel készült s merőben illusztratív szándékkal. Ennek megfelelően magát a petárdás támadást sem úgy beszéli el, miként azt a korabeli leírások pontosan megörökítették; a kapuépítmény ábrázolásában pedig az ekkorra már általánossá vált típust láthatjuk viszont s nem a konkrét győri példát. Forrásértékkel tehát nincs e metszetnek. A Vízi-kapu egyetlen ismert ábrázolása a Győr-szigeti plébániatemplom 1712-es Xavéri Szent Ferenc oltárképén található. A festmény hátterében más városok mellett - feltűnik Győr vedutája is. A kisméretű s elmosódott, sziluettszerű ábrázolás északi irányból mutatja a várost: a jobb oldalon a Püspökvár zömök tornya magasodik, mellette pedig a székesegyház épülettömbje, amelyből egy karcsú torony emelkedik ki. A látképnek még egy azonosítható részlete van s ez a Káptalandombot övező Kastély-bástya és a Duna-bástya között húzódó falszakaszon nyíló Vízi-kapu. A fentieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy valamilyen szinten mindhárom kapuról képet alkothatunk a rendelkezésünkre álló ábrázolások nyomán. A legpontosabb képi források a Bécsi-kapuról maradtak fenn; a Fehérvári-kapuról az egymást hitelesítő 1674-es és 1757-es ábrázolások révén nyerhetünk megbízható képet, míg a Vízi-kapuról inkább csak halvány benyomásunk lehet az 1712-es oltárkép nyomán. A kapuk rekonstrukciója A várkapu az erődítmény kitüntetett pontja. Elsősorban védelmi létesítmény, amelynek az erődítménybe való ki- és bejutás biztonságos és ellenőrzött lebonyolítása a feladata. Azonban szimbolikus funkciókat is magára vehet: erőt sugárzó formája a vár és védelmének szilárdságát jelzi, mérete, esetleges reprezentatív kialakítása a vár urának - legyen az akár egyetlen személy vagy egy közösség - hatalmát s nagyságát hirdeti. A XVI. századi várépítészeti traktátusok az erődítménykapuk elhelyezésére két változatot dolgoztak ki. Az egyik szerint - amely a szimmetrikus szerkesztés elvét tartotta elsősorban szem előtt - a kapu a két bástya közötti kötőgát közepére került; a másik javaslat már inkább a praktikus katonai követelményekhez, azaz a fokozott védelem szükségességéhez igazodott és ennek megfelelően a kaput aszimmetrikusan, az egyik bástya felé eltolva helyezte el. A győri vár esetében ez utóbbi variációt alkalmazták, amikor a Vízi-kaput a Duna-bástya, a Bécsi-kaput 86