Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: A győri vár reneszánsz kapui

ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK Székely Zoltán A GYŐRI VÁR XVI. SZÁZADI RENESZÁNSZ KAPUI A XVI. század második felének várépítészetét sajátos kettősség jellemezte, amennyiben a tervezés folyamatában a racionális katonai szempontok a reneszánsz művészet illetve filozófia némely törekvéseivel egyesültek (Hajnóczi 1994,192). Különösen a városokat magába foglaló, nagyszabású erődítmények esetében érhető tetten mindez, ahol a geometriailag szabályos formák nem csupán haditechnikai okokra vezethetők vissza, hanem a reneszánsz általános formatörekvéseiből, valamint a kornak az ideális városról s benne a tökéletes társadalomról alkotott elképzeléseiből is táplálkoztak. Az ekként megépített erődvárost szabályos sokszög alakban vezetett falak övezték, amelyeket a töréspontoknál nagyszámú ágyú elhelyezésére alkalmas, egymást és a közbülső falszakaszokat fedező, ék alakú bástyák erősítettek. A település utcahálózata szintén szabályos, középpontos-sugaras vagy raszteres szerkezetű. E séma kialakítása a XV-XVI. század során működött építészek, az építészet iránt érdeklődő humanisták illetve hadmérnökök nevéhez fűződik: az antikvitástól örökölt tradíció szerint az építészet két ága, az architectura civilis és az architectura militaris ekkor még egységet alkotott, művelői azonos körből kerültek ki. A XVI. század közepétől azonban az önálló hadmérnök típusának megszületésével - aki immáron egész munkásságát kizárólag katonai érdekű műszaki feladatok megoldásának szentelte megkezdődött a katonai építészet leválása az építőművészet egészéről (Hajnóczi 1994,203-206). Mindazonáltal továbbra is maradt a reneszánsz erődítménynek egy olyan pontja - a szabályos alaprajzi sémán túl -, ahol művészi szempontok érvényesülhettek s ez a várfalba illesztett kapuépítmény volt. Az alább következő művészettörténeti dolgozatnak e reneszánsz várkapuk legjelentősebb magyarországi példái, a győri végvár egykori kapui adják témáját. * * * Győr, az erődváros Amióta a török kori magyar végvárrendszer tudományos szintű hadtörténeti és építészettörténeti kutatása megkezdődött, a győri vár mindig kiemelt jelentőséggel bírt. Ezt bizonyítja, hogy felépítésének körülményeiről s a munkálatokban részt vevő építészekről számos publikáció látott 83