Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)
Muzeológia - Aszt Ágnes: A múzeumi kommunikáció lehetőségei és megvalósításának példái egy „kismúzeumban”
ARRABONA41.2003. MUZEOLÓGIA tosan bemutatták a látogatók számára a tárgyak eredeti funkcióját. Mivel a Tengri íjászszövetség által kiadott programfüzet bemutatta azokat a történeti nézeteket, amelyek erős érzelmi túlfűtöttséggel hangsúlyozzák a steppei népek kontinuus létét, úgy véltem, mi is kiadhatunk egy, az „akadémiai" álláspontot bemutató kis leporellót. Egyébként is szívesen veszik a látogatók a színes, ingyenes kis emléklapokat, amelyeknek előállítási költsége minimális, a bennük kifejtett népszerűsítő „múzeumi propaganda" viszont kifejezetten hasznos. Előkészületünk során csupán az okozott problémát, hogy az avarok megtelepedtek területünkön, de a beköltözés első évtizedeiben hasonló életmódot követő honfoglaló magyarságnak területünk csupán gyepűként szolgált, XI. századinál, vagyis az államalapításnál korábbi magyar lelőhelyünk nincs. Ez némiképp az íjászszövetség csalódását jelentette, de végül elfogadták, hogy a nomád, majd megtelepülő avarság csúnyi (ma: Cunovo, Szlovákia) és nemesvölgyi (ma: Edelstal, Ausztria) leletei mellett a megtelepült és kereszténnyé vált (így szegényesebb sírmellékletű) kora-Árpád-kori magyarságot mutassuk be az oroszvári (ma: Rusovce, Szlovákia) és a mosonszentmiklós-pálmajori temetőásatások leletei alapján. (3-4. kép) E kiállítás előkészítése a továbbiakban nem igényelt nagy munkát, csupán a tárgylisták összeállítására és a megfelelő csomagolására kellett odafigyelnünk, hiszen kihelyezett kiállításról volt szó. Maga a kihelyezett kiállítás nem túl népszerű műfaj, hiszen a fogadó intézmény nem minden esetben tudja biztosítani a megfelelő körülményeket (ideális fény-, pára- és hóviszonyok, biztonsági berendezések, megfelelő tárlók). Ugyanakkor a társadalmi igények főleg vidéken, a nagyobb távolságok, nehézkesebb közlekedés miatt, vagy épp a nagyobb tömeget vonzó egyedi rendezvények alkalmával szinte megkövetelik ezt a múzeumoktól. Esetünkben a fekvőtárlót a művelődési ház kölcsönözte, a kisebb kiadásokat a Tengri íjászszövetség fedezte, a lakattal lezárt tárlók őrzését egy múzeumi teremőr látta el. Mivel az óvári vár un. kapitányi épületének védelme nem bizonyult megnyugtatónak, leleteinket egy, csupán egy napos kiállításon mutattuk be, reggel felépítve, este elbontva a kis bemutatónkat. Ezen a napon azonban magasabb volt kis kiállításunk látogatottsága, mint egy-egy átlagos héten, vagy egy gyengébb hónapon az állandó kiállításé, s bár a belépés ingyenes volt, kiadványainkból lényegesen magasabb bevételünk volt, mint máskor, amikor látogatóink a jegyet veszik meg csupán, vagy néha egy-egy olcsóbb kiadványt, képeslapot. Sok látogatónk úgy vélte, az ingyenességet és szíveslátást kompenzálnia kell, ami számunkra nem elsősorban a bevétel, de a múzeumi kultúra terjedése miatt volt hasznos. 332