Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Muzeológia - Aszt Ágnes: A múzeumi kommunikáció lehetőségei és megvalósításának példái egy „kismúzeumban”

ARRABONA41.2003. MUZEOLÓGIA ségre számíthatunk), majd munkatervet készítünk (magunk és ekkor talán még nem olyan lelkes kollégáink számára). Amennyiben feleslegesnek tartjuk e látszólag csak papírszaporító munkát, úgy kiállításunk csak tárgygyűjtemény lesz, amiben talán még magunk sem igazodunk ki, nemhogy látogatóink. Nem elég egy-egy témát - szakmai véleményünk szerint - megfelelően reprezentáló tárgyakat gyűjteni, de meg kell határoznunk a tárgyak kiállítási információs helyét és szerepét is, egyenként és összességükben egyaránt. Nem a tárgyak feladata, hogy megszólítsák a közönséget, hanem a muzeológusé. Az általa adott rendező elv, háttérinformáció kiegészíti a tárgyak jelentését. Tisztában kell lennünk: a kiállítás nem csupán a szakemberek számára készül (sőt számukra az ott bemutatott anyag szükségszerűen hiányos és általánosító), a nagyobb tömegek kulturális képzettségéhez kell igazodnia, lehetőleg azt gyarapítva, fejlesztve. Egy egyszerű példával illusztrálva: nem baj, ha a tárgyhoz megnevezésként azt írjuk, torques, fibula, de írjuk mellé azt is, nyakperec, ruhakapcsoló dísztű. Összetettebb példával: egy régészeti kiállítás ugyan tartalmasabb lenne, ha csak kiraknánk egy asztalra az ásatási dokumentációt, de azt csak egy rendkívül szűk kör tudná értékelni, amely ráadásul az őt érdeklő adatokhoz ennél egyszerűbben is hozzájuthat. A közönséget soha nem fogja érdekelni az ásatás teljessége, csupán annak az esszenciája, még akkor is, ha ezzel számos izgalmas szakmai kérdés háttérben marad. Az üzenet megfogalmazása után meg kell terveznünk a kivitelezési technikákat, ötleteink és anyagi lehetőségeink függvényében. Amennyiben lehetőségünk van, itt érdemes kiállításrendezővel vagy rendezőcsapattal egyeztetve dolgozni, de kismúzeumaink számára ez az evidencia jelenleg elérhetetlen vágyálom marad, s a muzeológusnak fel kell készülnie, hogy „partiképessé" váljon egy asztalossal, csavarboltossal, mérnökkel stb. folytatott egyeztetés esetére, hogy terveit, igényeit minél pontosabban közölni tudja, mert nem biztos, hogy a szűkös kiállítási keret megengedi a tanulópénz bekalkulálását is. Ugyanakkor fel kell készülnie, hogy neki és közvetlen segítőinek számos, a napi munkájuktól igencsak távoleső problémát kell hatékonyan megoldaniuk. A kiállítás felépítése nem jelenti munkánk végét, hiszen tárlatunkat folyamatosan életben kell tartani. Nem csupán arról van szó, hogy figyelnünk kell a tisztaságra és a tárgyak megtartására, de tárlatvezetéseken, előadásokon, foglalkozásokon, nyitott napokon stb. keresztül el kell juttatnunk a látogatóhoz az üzenetünket, aminek csak primer megjelenési formája a kiállítás, de amiképp szükség van a teljességhez a látogatóra, az ő értelmező és befogadó készségére, úgy szükség van időnként (főleg 328