Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Arcképek - Enzsöl Imre: Dr. Sőtér Ágoston (1937–1905)

ARRABONA41.2003. ARCKÉPEK Régészi munkássága Az eddigi eredményeket egy kis létszámú, de lelkes csoport élén, az ő tudásukra és munkájukra is támaszkodva érte el az egyesület elnöke. Ez kevésbé igaz a régészeti tevékenységére, ami leginkább saját érdeme volt, bár Ivánfi, Deininger és mások kijártak ásatásaira, néha az ásatási naplót is megírták. Az 1890-es évektől kifejezetten az ásatásokra kért és kapott pénzt a megyétől, amíg más szakág nem kapott. Kezdetben kértette magát a régészi feladatra, de azután belelendült és a halála előtti években ezres népvándorlás korabeli temetőket ásott ki. Nagy segítségére volt a megyei, járási és községi közigazgatás, a bírók és jegyzők gyakran írtak az egyletnek, ha valamit találtak. Dr. Sőtér Ágost Mosón megye első intézményes keretek között dolgozó régésze lett, aki 1885-től haláláig számos ásatást végzett különböző korokból az akkor még integer vármegye területén. 1894-ben az Archeológiai Értesítőben (289-295. p) már módszertani cikk megírására vállalkozott. Gyakorlati útbaigazítás a régi sírmezők tudományos felkutatására címmel. Ásatásai eredményeit főleg ebben a vezető szakfolyóiratban és könyv formában 1898-ban a Mosonymegyei Történelmi és Régészeti Egylet Emlékkönyve 1882-1898. A honfoglalás ezredéves ünnepélyének emlékére c. kiadványban tette közzé. /Magyar-Óvár. 1898. Czéh Sándor-féle könyvnyomda (Czéh Lajos.)/ Ebben az egylet történetének, állapotának, gyűjteményeinek bemutatása után 30 illusztrált ásatási leírás következik a megye minden részéből. 1899-ben volt a legjelentősebb római kori ásatása Bruckújfalun (1921-től Bruckneudorf Burgenlandban), ahol egyszerre 10 másodlagos felhasználású sírkövet talált. (Archeológiai Értesítő 1900. 341-351.

p.) A máig nevezetes ásatás egy fényképét levelezőlap formájában is megjelentette. Lelete múzeumi kőtárunk javát képezi. Belekezdett Oroszvár (ma Rusovce Szlovákiában), a római Gerulata castrum feltárásába. Itt is elsősorban a római leletek érdekelték és jelentőseket hozott a felszínre. A legjelentősebb leletek beszámolóiról—az Európa-hírű rúnás bezenyei langobard fibulapár, a nemesvölgyi (ma Edelsthal Ausztriában) és a csúnyi (1947-től Cunovo Szlovákiában) avar sírmező — helyben is készíttetett lenyomatokat. Az ásatásokra a kör tagjai közül néha Ivánfi Ede és Deininger Imre kísérte el, akik a leletek meghatározásában is közreműködtek. A pénzeket Fábry Nándor neves helyi antik numizmata határozta meg. Az egyletben — minden területen — viszonylag kisszámú, de lelkes társaság dolgozott, néhány kiemelkedő képzettségű vezetőségi taggal, s ez alól a régészet sem maradhatott ki. 288