Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)

Arcképek - Enzsöl Imre: Dr. Sőtér Ágoston (1937–1905)

ARRABONA41.2003. ARCKÉPEK Mint régész, Sőtér inkább lelkes amatőr volt, aki szívesen ásatott, viszonylag gyorsan és leletcentikusan, a mainál lényegesen kevesebb dokumentációt készített. Ásatási jelentései a Hansági Múzeum Adattárában lelhetők fel szinte hiánytalanul. Fennmaradt ásatási beszámolói lényegre törően fogalmazottak, kerek egészet képeznek. Térképei pontosak, áttekinthetőek, de helyenként nagyon vázlatosak. Leletrajzolással nem foglalkozott. Fotóanyaga viszont a leletek legjaváról fennmaradt. Hazai viszonylatban ő vezette be elsőként az ásatásokon a napernyő használatát. Ásatási sátra és ma is meglevő létrája is nélkülözhetetlen kellékei voltak. Napszámosokkal ásatott, akiket nem kényeztetett különösebben, jómaga többször megpihent az árnyékban. Hosszú nyári ásatásokat tartott, így érhette el az ezer fölötti népvándorlás kori sírszámot Csúnyban (Dunacsúny, Cunovo). Sőtér találta meg 1897 decemberében a jellegzetes edényformáiról nevezetes bronzkori gátai régészeti kultúrát (i.e. 1600-1800), amely nevét első lelőhelyéről—Gáta, Lajtakáta (ma Gattendorf Ausztriában)—kapta, de ma többször mosoninak (wieselburger) is hívja a szakirodalom. A múzeumegylet elnöke korában szaktekintélynek számított és valóban mindent megtett, hogy tudományos „presztízsét" növelje. A szaktudomány úttörőinek egyike volt és tudományos teljesítménye elismerésre méltó. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy voltak nála szakavatottabb képviselői a muzeológiai tudományoknak ebben a korban. Helyben is inkább Ivánfi Ede tekinthető Rómer Flóris nagyobb tudású követőjének. Igaz, mindezt legalábbis harmadállásban csinálta és a régészetre ekkor még alig voltak szakmailag felkészült emberek. Ő igazi ásató régész volt, akinek a feldolgozást — részben objektív okokból — másokra kellett hagynia. A kor színvonalán dolgozott és eredményei jelentősek voltak. Mindez a megye érdeme is, hiszen az ásatások legjelentős, egyes években 500 Ft-os támogatást kaptak. Mosón megye pedig nem kívánt lemaradni más megyék mögött múzeumi területen sem. Máig a múzeum fontos része az általa ásott gazdag népvándorlás- és a római kori leletanyag. 1951-ben Pusztai Rezső régész, múzeumigazgató első helyen őt javasolta a múzeum névadójául, de a minisztériumban a Hansági Múzeum név mellett döntöttek. 1982-ben az egyesület alapításának centenáriumára - és újjáalapítása alkalmából — táblát helyezek el az épületen, amely megörökíti Sőtér, Ivánfi és Deininger nevét egyaránt. 289