Arrabona - Múzeumi közlemények 41/1-2. (Győr, 2003)
Tanulmányok: - Csécs Teréz: Német nyelvű Streibig-kalendáriumok a Pilcz család levéltárában
ARRABONA 41.2003. TANULMÁNYOK Szeles tei N. László 1980-ban megjelent munkája a korábbi években a kalendáriumokat számba vevő kutatás után készült. O már sokkal többet in ismertet a német nyelvű Streibig-kalendáriumok közül. Szilágyi Ferenc az „Elmét vidító elegy-belegy dolgokat" válogatta össze az 1749-1849. közötti magyar nyelvű győri naptárak szépirodalmi anyagából, munkája utószavában csak megemlíti a német nyelvűeket. Varga Imréné a soproni városi levéltár naptárgyűjteményében fellelhető darabokat veszi számba. A soproni gyűjtemény az idők folyamán a különféle nyomdászoktól a város tanácsának ajándékozott, nagyobb részt német (kisebb részt latin) nyelvű kiadványokból gyűlt össze, köztük a 207-209. tételszámok alatt a győri nyomdából származók szerepelnek. 1995-ben Horváth József tekintette át a régi győri naptárak történetét és fajtáit, „Streibig harmadik jelentős sorozata"-ként említve a német nyelvű kalendáriumokat. A Debreceni Egyetemi Könyvtár és a Református Könyvtár anyagát írja le D. Tóth Judit XVII-XVIII. századi kalendáriumok a debreceni könyvtárakban c. kötetében, itt azonban hat magyar nyelvű darabtól eltekintve az összes ismertetett győri naptár latin nyelvű. 2001-ben Rozsondai Rita a Magyar Könyvszemlében összehasonlított a győri nyomdában megjelentek közül két magyar és három német nyelvű naptárat. Közleményében rávilágít Streibig - egyáltalán nem egyedi - kalendárium szerkesztési módszerére is: az 1746. és 1747. évi német nyelvű kalendáriumok bizonyos részei (az 1746-os érvágási útmutató és az 1747. évi krónika) fellelhetők az 1749. évi Házi és uti uj kalendáriumban, illetve az 1760. évi Schreib-Kalenderben olvashatunk az 1758. évi magyarral teljesen megegyező találós kérdéseket. Kovács I. Gábor megállapítása a XIX. századi olvasókkal kapcsolatban: „A kalendáriumot használók körének taglalásakor meg kell még említenünk, hogy a szabad királyi városok és polgárvárosok polgárságát is számba vehetjük a rendszeres vásárlók között. E városok polgársága viszont jelentős részben német volt, vagy legalábbis ebben a korszakban még erősen kötődött a német kultúrához..." Számukra készült főként a bejegyzéseknek is helyet adó, útra való gyakorlati információkat, vásárok, kapuzárás időpontját is közlő SchreibKalender. A Streibig család 1727-ben költözött Sopronból Győrbe, és az ott megkezdett naptárkiadói tevékenységét folytatva Streibig József Antal már 1728-ra megjelentette latin és német kétnyelvű bejegyzéses naptárát, a Calendarium Jaurinense - Neu eingerichteter Raaberischer Kalender-t. Nem foglalkozott intenzíven a naptárkiadással, bár 1731-ben megszerezte rá az engedélyt. Fia, Gergely János 1737-ben vette át tőle a nyomda vezetését. O már sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a jövedelmező vállalkozásra. Három sorozatot adott ki a kalendáriumokból: latin címtáras 121
