Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK nováki út mentén látható -, hanem ikonográfiái besorolását is pontosították. E szerint a szobor a sasvári Máriát ábrázolná (CV 1812). E monumentum ma is eredeti helyén áll. Törzsét hasáb alakú pillér alkotja, amelynek fejezetét a Héderváry- és az Esterházy családok jelvényeiből álló címerpár ékesíti (15. ábra). Ezek szerint az emlékmű Héderváry István és neje, Esterházy Erzsébet kegyességének köszönheti létét. Az alapítók életrajzi adataiból következően a felállítás időpontját az 1640-es évek első felére helyezhetjük. A pillér a halott fiát sirató Mária szépen faragott szoborcsoportját hordozza, amely mögött kereszt magasodik. A Szűzanya fején korona, jobbjával az ölében fekvő Krisztus testét tartja, míg másik kezében fia bal karja nyugszik. A halott Krisztus fájdalmas arca a szemlélő felé fordul, jobbja élettelenül hanyatlik le a földre. A kompozíció első pillantásra valóban ugyanabba a típusba tartozónak tűnik, mint a sasvári piéta, s ez tévesztette meg a felvidéki vizitátorokat is a XIX. század elején. Ám a hédervári piéta korai datálása - a sasvári kultusza 1732 után vált szélesebb körben is elterjedtté - valamint Mária kéztartásának eltérése kizárja a fenti származtatást. A hédervári piéta a már említett északnyugati térségben emelt társai körébe tartozik: Lajtaszentgyörgy 1672 (Aggházi 1959

II., 157), Fertőszentmiklós 1676 (Csatkai 1956, 522-523), Sopronbánfalva 1683 (Csatkai 1956, 448-449), Páli 1690 (Csatkai 1956,577), Nagylózs XVII. század vége (Csatkai 1956,568), Szarvkő 1700 (Aggházi 1959 IL, 259), Balf 1706 (Csatkai 1956, 467). E monumentumok közös jellemzője területi-kronológiai összetartozásukon túl egyszerűségük, a mellékalakok teljes hiánya és statikus jellegük. Talapzataik azonban már változatos formát mutatnak: sima törzsű oszlop, amelyre szőlőinda tekeredik (Sopronbánfalva, Fertőszentmiklós, Páli) vagy karcsú pillér (Balf). Az oszlopfő lehet ión (Páli) vagy gazdagon faragott kompozit (Sopronbánfalva), amit esetleg angyalfejek bővítenék (Fertőszentmiklós). A piéta típusa is változó: Fertőszentmiklóson Krisztus szinte ül anyja ölében, aki magához szorítja; máskor Mária fia fejét és bal karját fogja kezében (Sopronbánfalva, Balf). A hédervári ez utóbbiakhoz kapcsolódik. Hasábos pillérformája egyedi, miként a fejezet helyét elfoglaló címerpár is, nemkülönben a szoborcsoport mögötti kereszt. 2.3.2. Pestis-oszlop A pilléren elhelyezett címerek alapján a pestisemlék is Héderváry István és Esterházy Erzsébet személyéhez köthető s alkalmasint ugyanabban az időben, az 1640-es években emelhették (16. ábra). Ezt a datálást megerősíti, hogy a térségben 1644-ben és 1646-ban is dühöngött a döghalál (Mohi 1909, 26). Ebben az esetben a monumentumot fogadalomból 152