Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Mursella municipium 15 éves régészeti feltárásának eredményei

ARRABONA 40. 2002. TANULMÁNYOK szimbólumok (Nagy 1938. 91.). Hogy ezek mennyire jelezhetnek használóiknál vallási meggyőződést, nehéz lenne eldönteni, mindenesetre a 4. században mindkét vallás jelképei kelendőknek mutatkoznak a városban. Más jellegű, és szintén nem túl meggyőző értékű az a felaprított, beolvasztásra előkészített ember nagyságú vagy annál kissé nagyobb díszpáncélos császárszobor — ill. egyes töredékei — amelyeket fémkeresővel találtunk az ásatási terület közelében. (Szőnyi 1998. 9-18.) Túl azon, hogy a beolvasztásra szánt nyersanyag újabb bizonyítéka a helyi ipari tevékenységnek a szobor a császárkultusz tárgya. Sajnos bizonyítani nem tudjuk, hogy a Hadrianus-Marcus Aurelius korára keltezhető emlék Mursella közterén vagy esetleg valamely középületében állt volna, a városi rangú településen azonban nemcsak a császárnak, de a kapitóliumi triásznak is számolhatunk a kultuszával. A mursellai későantik erődített telep kérdéséhez Mint az az eddig ismertetett, a teljes terület rétegsorát bemutató ásatási jelentésből kiderül, munkánk során semmilyen nyomát nem leltük az ún. kisárpási későantik erődített telepnek, amelyet az 50-es évek kutatása itt feltételezett (Radnóti 1955. 487-508.). A Fenékpuszta, Környe, Ságvár, Heténypuszta típusú erődöt terepbejárások alapján tételezték fel. A későantik erődített telepek fő jellemzője az egységes, nagyjából négyzetes alaprajz, kerek előreugró bástyákkal. (A témához: Rómer 1863 b. 37-39, MRT I. 1966. 81-88, Soproni 1975. 173-182, Soproni 1978. 144, Tóth 1975. 183-189, Tóth 1976.123, Harmattá 1971. 264-266, Mócsy 1990. 234-237.) A feltételezett erődítmény alaprajzából egyelőre semmit nem találtunk. Bíró Endre temetőfeltárásának rövid jelentésében sem beszél szabályos négyszögletes alaprajzról, éppen ellenkezőleg: kerek tornyokkal megerősített, szabálytalan alakú falmaradványokról. (Bíró 1959.173.) A Fenékpuszta-típusú erődöket a kutatás korábban II. Constantinus, újabban I. Constantinus korára keltezte. Bíró a K-i temető esetében a temetkezések kezdetét ugyancsak I. Constantinus tói számítja. Bár a temető kiterjedése ismeretlen, a feltárt 149 sír semmiképpen sem képezheti a terjes temetőt. A déli un. II. sz. temetőt, az ásató az előkerült 3, pénzzel datált csontvázas sír alapján a 4. század első felére keltezte (Bíró, 1961. 287.), figyelmen kívül hagyva a 9 hamvasztásos sírt, amely a temetkezési rítus és a sírokból előkerült leletek alapján is korarómai időszakra, legfeljebb a 2. századra datálható. Eltekintve attól, hogy Municipium Mursella létezésére II. századi epigráfiai bizonyítékok vannak, az 1975-89 közötti ásatások egyértelműen 64