Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Mursella municipium 15 éves régészeti feltárásának eredményei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK bizonyítják, hogy a település legkésőbb az 1. század közepétől folyamatosan létezett a római kor végéig. Az alaprajzi különbözőségen túl tehát időbeli eltérések is vannak Mursella esetében, nem a 4. században kezdődik a területen a település, sőt néhány korai sír alapján a temetkezés sem! Ezzel a későantik erődített telep mindként meghatározója kiesett, Mursella tehát nem tartozhat a Fenékpuszta-típusú erődök sorába. Ugyancsak elgondolkodtató az a tény, hogy a többi négy erődített település a Sopianaeból (Valeria tartomány közigazgatási központjából) kivezető illetőleg az oda vezető utak mentén fekszik. Árpás ebbe a sorba sem illik bele, mint az egyetlen olyan, amely a Savaria és Arrabona közötti úton található, olyan települések között, amelyek az 1. század első felében már bizonyítottan léteztek. A többi erődök esetében tehát a későrómai korban kiépített, vagy ekkor fontossá vált utak, útkereszteződések melletti telepekről van szó, melyek a korarómai korban nem léteztek, vagy jelentőségük elhanyagolható volt. Mursella, az önkormányzattal rendelkező város esetében egy Fenékpuszta-típusú erőd kiépítésére sem mód, sem szükség nem volt. Az árpási lelőhely Valériához való kapcsolódása is problematikus, ennek feloldására Fitz Jenő a tartomány közigazgatási határát a Rába vonalában feltételezte (Fitz 1978.79.), egyben felvetve, hogy a Mursella városa nem Árpáson, hanem a Rábától Ny-ra keresendő. Ez a városfeltárás eddigi eredményei, a Savaria-Arrabona közötti út azóta megfigyelt és feltárt szakaszai (Szőnyi 1999. a. 86-87.) ismeretében bizonyítottan lehetetlen. Municipium Mursellát a szóba jöhető terület alapos terepismeretében sem kereshetjük sehol másutt, mint Árpás-Dombiföldön, itt azonban Fenékpuszta-típusú erődítmény nincsen. A Bíró által leírt erődítmény a szabálytalan alaprajzzal, a kerek tornyokkal egyébként is jellemzőbb egy — a későrómai korban fallal megerődített város képére, ezt Mursella esetében sem zárhatjuk ki, az ásatások azonban erre adatot nem szolgáltattak. 65