Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Mursella municipium 15 éves régészeti feltárásának eredményei

ARRABONA 40. 2002. TANULMÁNYOK amely egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az 5. század második harmadában ezt az épületet már biztosan nem lakták. Az ásatáson előkerült pénzek A 14 év alatt összesen 209 db értékelhető pénzt találtunk. (FMRV II. 30-35.) Természetesen a pénzek nem mindegyike került elő korhatározó helyzetben, a későrómai veretek zömét a szántásból gyűjtöttük, de előfordultak a felszínen korábbi pénzek is. Ugyanígy a korábbi uralkodók veretei a későbbi objektumokban szép számban találhatók, de számszerű összevetésük mégis érdekes lehet. Időbeli megoszlásuk jól mutatja a feltárt terület fontosságát az egyes periódusokban, bár így is feltűnő a korai veretek nagy száma. Az 1. század uralkodóitól 41 pénzt találtunk, ebből a Julius-Claudius dinasztiára 30 darab, míg a Flaviusokra 11 darab jut. Ez főként azért feltűnő, mert a pannóniai pénzforgalom általában éppen Vespasianus császártól növekedik nagyobb mértékben. A feltárt terület gyér beépítésével, 2. századi, 3. század eleji mezőgazdasági hasznosításával jól magyarázható az ebből a korszakból származó feltűnően kevés pénz: Traianus-Hadrianus 12, Antoninus-kor 4, Severus dinasztia 4 db. A3. századi veretek közül Elagabalus 1, Severus Alexander 4, Maximinus Thrax 2, III. Gordianus 2, Philippus Arabs 4, II. Claudius 3 példánnyal van jelen. A század közepén megugró pénzmennyiség — szinte valamennyi a II. sz. kőépület területéről — mutatja a kőépítkezés megindulásának idejét. A131 db késő római pénzből messzemenő következtetést nem tudtunk levonni, viszonylag kevés a tetrarchia kori (9 db) zömét Constantinus Maximus és fiainak veretei teszik ki, de a Valentinianus dinasztiához is 12 érem köthető, a legkésőbbiek Valens 367-375 között vert pénzei. Kultuszokhoz köthető leletek Míg a város topográfiájához, iparához, kereskedelméhez szolgáltattak adatot az ásatások, önkormányzatának bizonyítékai a sírfeliratokon szereplő decurio és scriba, addig szellemi és vallási életéről ezek alapján semmilyen fogalmat nem alkothatunk. Ha nem is a jelenlegi ásatásokból mégis ismerünk néhány kultuszokhoz köthető leletet. Meg kell említenünk az 1920-as években sírdúlásokból előkerült és szerencsés véletlen folytán a Magyar Nemzeti Múzeumba, valamint a győri múzeumba jutott néhány domborműves ládikaveretet amelyeken a görög-római mitológia alakjai: a múzsák, Bellerophon, Mars, Dionysos kísérői (Gáspár 1986. 218-219, Nr. 837-843, Paulovics 1927. 202203., Lovas 1927. 205-209.) ugyanúgy megjelennek, mint az ókeresztény 63