Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Mursella municipium 15 éves régészeti feltárásának eredményei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK széles, 30 m hosszú árokban jelentkező út itt is 6 m szélességű volt, a széleken a vízlevezető árkokat nem tudtuk egyértelműen meghatározni. Itt jól elkülöníthető két útperiódus, a kettő között 80 cm-es szintkülönbség van. A felső út a 14. objektumhoz hasonló kivitelben jelentkezett, míg a közvetlenül alatta fekvő alsó, jobb állapotban megmaradt út felszínét mészhabarcsos, szilárd kavicsréteg fedte. Az út felszínébe bevágódott keréknyomok jól követhetők voltak. Az alsó út felszínén — közvetlenül a szintemelést szolgáló homok és kavicsrétegek alatt — díszítetlen galliai sigillata és mázatlan dörzstál töredéke az útmegújítást a 2-3. századra datálja. Az utat — ezen a részen mindkét oldalán — kő ill. vegyes (kő-tégla) alapfalú épületek kísérték, amelyek tájolása egyezik a II. számú kőépület falainak tájolásával, tehát ezen a részen az utcarendszer egységesnek tekinthető. Az E-i oldalon a falak az úttól mindössze 1,5 m távolságban jelentkeztek, míg a délin több mint 5 m-re. A metszetből világosan látszott, hogy miért volt szükség ezen a szakaszon az út 80 cm-es szintemelésére. A területen ui. többszörös planírozás után az épületek járószintje olyan mértékben megemelkedett, hogy az eredeti útfelszín mélyúttá vált és csapadékosabb időben nyilvánvalóan alkalmatlanná a közlekedésre. Szondázás az É-i városnegyedben Másik tájékozódó jellegű szondánkat E-K-i rányban mintegy 150 m távolságban az ún. Szérűskert dülőrészben nyitottuk, egymásra derékszögben elhelyezett 50 ill. 30 m hosszú 1 m széles kutatóárkok formájában. A derékszög által közrefogott terület közepén pedig egy 5x5 m-es szelvényt nyitottunk. Célunk az volt, hogy megismerjük a város kiterjedését, beépítettségét az E-ibb területeken is. A feltárást szándékosan egy olyan részen jelöltük ki, ahol csak a kiásandó árkok egyik oldala került a felszínen is épülettörmeléket mutató területre. Ennek egyértelmű magyarázatát kaptuk. A szérüskerti árkaink Ny-i részében az épülettörmelékes réteg fölött újkori pénzt, gyári vasszöget is tartalmazó sárga agyagréteg van, amely talán a töltésépítéssel, folyószabályozással függ össze. A szűk árkokban csak a kőperiódus — tehát a legfelső beépítettségi szint — meghatározására vállalkozhattunk. A néhány jelentkező kőfal ill. kiszedett fal iránya egyértelműen eltér (kb. E-D irányú) az eddig feltártaktól, ezen a részen tehát az épületeket más tájolási rendszer jellemzi, vagyis a város egész területén nem várható egységes utca és telekrendszer. Ez a szondánk még egy meglepetést tartogatott, amely a település továbbélése szempontjából szolgáltatott bizonyítékot. A K-Ny irányú kőfal mellé beásva a helyiségbelsőben egy hasonlóan tájolt hun kori sír került elő, 62