Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Mursella municipium 15 éves régészeti feltárásának eredményei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK a ház ÉNy-i és ÉK-i sarkát elrombolja. A déli részen megfigyelt gödrökben (92., 94., 95.) kizárólag későrómai anyagot találtunk, ebből arra következtethetünk, hogy itt is római kori rombolás történt. Az egykori járószintet a szántás tönkretette, még azokon a helyeken sem tudtuk megfigyelni, ahol pedig várható lett volna. Az épület ÉK-i sarkában talált nagy mennyiségű zöld-piros-fehér geometrikus díszítésű freskó alatt a leggondosabb munka mellett sem sikerült a járószintet megtalálni. Ugyanígy nem találtuk padlófűtés nyomait, noha elvétve l-l tubus töredék előkerült. A korabeli kavicsozott felszín csupán az udvar egyes részein volt követhető, ott ahol korábbi gödrök fölött kissé megsüllyedt és így az eke nem érhette el. Egyes pontokon javítások, későbbi pótlások is láthatók voltak, terrazzo szerű, mészhabarccsal kevert foltok formájában. A ház alaprajza a szokásos formát mutatja. A kavicsozott 17,5 x 17,5 m-es központi udvart folyosó veszi körül. Falának sekélyebb alapozásából úgy gondoljuk, hogy oszlopokat tarthatott. A folyosóról nyíló különböző méretű helyiségek közül a bejárattal szemben — tablinumnak értelmezett — a legnagyobb: 8 x 11 m, a többiek 5x5, 5 x 3 m, vagy annál kisebbek. Feltűnő a Ny-i szárny középfolyosós megoldása, ahonnan kisméretű raktár v. hálóhelyiségek nyílnak. Az épület kvalitását az itt-ott előforduló síküvegdarabok is jelzik. Érdekességként szeretnénk megemlíteni az épület építésével vagy tatarozásával kapcsolatba hozható, a DNy-i falnál megfigyelhető, sorban elhelyezett cölöplyukakat. Közülük némelyik ferde, mások függőleges cölöpök nyomai, betöltésükben vakolat és kődarabok figyelhetők meg, állványzat nyomainak tartjuk őket (89. obj.). Ugyancsak a házhoz tartozott az ÉK-i saroknál megfigyelhető alapárok, szintén habarcsos betöltéssel. A ház használatának idejében a K-i részen lévő, csak félig feltárt 71. sz. és a kerítés, valamint az épület között elhelyezett 37. sz. kutat használták. A 37. sz. kutat az ismert építési technikával (Szőnyi, 1981.93.) készítették, deszkával bélelték. (19. ábra) A deszkákat és a 4 levert cölöpöt 375 cm mélységben a víz konzerválta. Betöltésében imbrex és tegulatöredékek, állatcsontok és kevés kerámia töredéken kívül 5 db pénzt találtunk II. Claudiustól Valentinianusig. Érdekességként megemlítem, hogy a kút külső ívéből - tehát a létesítéskor vissza töltött földből Nero pénze került elő. A 34. kút építésekor az épület ÉNy-i sarka már nyilván használaton kívül volt. A

II. számú kőház építésének időpontját elsősorban az udvar kavicsozása alól ill. a kavicsozás szintjéből előkerült leletek — főként pénzek — valamint az építkezés miatt betöltött objektumokból, azoknak felső, planírozási rétegéből előkerült tárgyak alapján tudjuk meghatározni. 59