Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Szőnyi Eszter: Mursella municipium 15 éves régészeti feltárásának eredményei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK A kerámia anyagban főként házikerámia töredékeket találunk, amelyek pontosabb keltezésre alkalmatlanok, ilyenek a szürke karcsú horpasztott poharak (Faltenbecher), szürke vízszintes peremű fazekak, l-l rajnavidéki sigillata töredéke is előfordul. Ugyancsak a feltöltési rétegből származik 2 db emailos bronzfibula. A korhatározó helyzetből előkerült pénzek alapján (61. kunyhó planírozása Philippus Arabs, 87. gödör fölött meszes anyagú planírozás: III. Gordianus, folyosó járószintje Philippus Arabs) a ház építését a 3. század közepére keltezzük. Használata legalábbis a Ny-i szárnyban a Constantinus dinasztia idejében még igazolható. A kerítéstől É-ra, az út közelében fekvő telken feltárt I. sz. kőépület biztosan későbbi a II. számúnál, ezt bizonyítja a metszetfalakban meszes sávként jelentkező két építési réteg viszonya. Az I. sz. kőépület formáját tekintve is jelentősen eltér az elsőtől. Több legalább három - építési periódusa volt. Legkorábbi változatában téglalap alaprajzú épület volt, falai egy része cölöpalapozás formájában maradt meg (40. obj.). A cölöplyukakban lévő habarcsmaradványok utalnak arra, hogy kőfalú épület volt. É-i és K-i falát illetve annak vonalát a későbbi épületbe építhették be. A második periódusban egy öt helyiségből álló, igen masszív alapfalú épület került a telekre. A vastag és mély alapfalak és az ENy-i sarkon talált, lépcsőalapozásként értelmezhető 2,5 x 2,5 m kiterjedésű faltömb alapján emeletes épületnek képzeljük el, az út felőli részen tornácos bejárati résszel. Ennek alapfalai jóval sekélyebbek, a szántásban talált oszlop töredék pedig esetleg a tornác oszlopaiból származik. Az alapfalakat itt is nagyrészt kiszedték, a megmaradt kisebb falszakaszok ill. azok alapozásai kőből, opus incertum technikával készültek. Padlószinteket - a DNy-i helyiség kis terrazzomaradványának kivételével itt sem tudtunk megfigyelni. Padlófűtésnek, vízvezetéknek nincs nyoma. Az épület gondos kivitelezésére sötétkék-vörös festett faltöredékek, hófehér kőlap töredékek és síküveg darabok utalnak. A K-i apszisos épületrészt később csatolták a téglalap alaprajzúhoz. (20. ábra) Építési technikájában is különbözik az előbbitől, az alapozást itt a laza talajba vert 15-20 cm vastag cölöpökre készítették, téglával vegyes kőből igen sok és nagy mésztartalmú habarccsal helyben oltva. Ezzel az igen szilárd, tartós falazattal a helyi "kőbányászok" sem bírtak, így ennek az épületrészenek az alapfalai helyükön maradtak. Az I. sz. kőépület kiterjedése a K-i apszisos rész hozzáépítésével elérte a 31 x 17,5 m-es kiterjedést. Szintén a kőépület periódushoz köthető az épület D-i fala mellett megfigyelt meszes oldalú gödör (30. obj.), amely alatt azonban a legkorábbi, cölöpalapozású építmény maradványait megtaláltuk. 60