Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Recenziók - Száz magyar falu könyvesháza sorozat: Sopronhorpács, Fertőrákos, Lébény (Tuba László)
ARRABONA40.2002. RECENZIÓK Száz magyar falu könyvesháza (Hárs József: Fertőrákos; Briber József- Pájer Imre: Sopronhorpács; Thullner István: Lebeny. Kiadja a Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. Hely, év nélkül. A köteteket szerkesztette: Jászberényi Ferencné és Néma Sándor) Bárki találta ki, nagyszerű ötlet volt, hogy a 2000. évi millenniumi esztendőben száz magyar falu történetének megjelentetésével is bővítsük és mélyítsük hon- és népismeretünket. Szívesebben vettem volna, ha ez alkalomból nem száz, hanem ezer falu tudományos igényű ismertetője jelenik meg, hiszen ha belegondolunk ez a szám iszonyúan kicsi az érdemes magyar települések számához képest. Különösen akkor, ha a szervezők határon túli falvakra is gondoltak, így ütemezték be a felvidéki Deákit, a kárpátaljai Gátot, a délvidéki Laskót, az őrvidéki Alsóőrt és az erdélyi Zabolát és Szilágynagyfalut. Marad tehát a 19 magyar megyére 94 kötet, megyénként 3-4-5-6. Győr-Moson-Sopron megye öt községet szerepeltethet a sorozatban, ezekből a megjelent három ismertetése írásom tárgya, Hédervár kézirata már a nyomdában van, s Nagycenk is megjelenik még 2002-ben. A tervezett megjelenési időhöz képest a késésnek sajnos olyan tragikus oka is van, mint a szerzőként jegyzett dr. Környei Attila halála. Kifogásunk nem lehet, ha már a szűkös anyagiak ilyen szigorú válogatásra kényszerítették a szerkesztőket, ők valóban az arra legméltóbb településeket jelölték ki feldolgozásra. Kosáry Domokos minden kötetben szereplő bevezetőjéből ugyanis az derül ki, hogy a sorozat koncepciója szerint azokat a falvakat veszik számba, amelyek „valami módon fontos eseményekkel vagy neves szereplők életútjával kapcsolódtak össze s róluk eddig még nem született igényes helytörténeti összefoglalás", s amelyek így a magyar történelmi kontinuitást is képviselik. Kosáry szerint az elképzelés mellett szóló érv az is, hogy a XIV. századra már általános települési formává váló falvak „voltak igazi bázisai a magyar etnikumnak", s hogy hazánkban a lakosság majdnem fele ma is ott él, sok helyi közösséget alkotva. A sorozatot több minisztérium mellett a megyei és az érdekelt helyi önkormányzatok, cégek és személyek is támogatták. Felsorolásuk az igazán elviselhető mértékű reklám mellett a kötetekben található. Ahogy a sorozatoknál gyakori, ez esetben is egységes a kötetek külalakja. Minden borítón egy-egy régi fotót láthatunk a könyv címét jelentő falunévvel és a sorozat jelzésével, hátul a száz helység föl503