Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Recenziók - Száz magyar falu könyvesháza sorozat: Sopronhorpács, Fertőrákos, Lébény (Tuba László)

ARRABONA40.2002. RECENZIÓK sorolásával, belül pedig egy-egy történeti dokumentum részlete és a Kárpát-medence térképe található a sorozatban feldolgozott településekkel. Más-más részletességgel és hangsúlyokkal, de minden szerző írt a feldolgozott község és környéke földrajzáról, a régészeti emlékekről, a nevezetes személyiségekről, a helyi gazdálkodásról, mesterségekről, a vallásról, a fontosabb történeti eseményekről, a népi kultúráról és az épített örökségről. A források felsorolása után függelék, ezután magyar, angol és német nyelvú összefoglalók zárják a köteteket. Engem két dolog zavart: a könyvsorozat egyik darabján sem jelölik a kiadás helyét és évét, ami csak nyomozással deríthető ki; az egyes fejezetekhez tartozó források nehezen azonosíthatók, mivel szöveg közben nem pontosítja sorszám az idézett vagy hivatkozott könyvet, cikket, levéltári dokumentumot. Jászberényi Ferencné tájékoztatása szerint Sopronhorpács és Fertőrákos 2000-ben, Lebeny 2001-ben jelent meg Budapesten. Hárs József a Sopron és a Fertő között, a Rákos-patak partján található, az oklevelek tanúsága szerint 800 éve fennálló Fertőrákos történetét írta meg, amely már jóval előbb is lakott településként létezett. A falu és környéke földrajzának, élővilágának ismertetése után a község szempontjából fontos nemzeti parkról és a régészeti leletekről, majd a XII. századtól zajló történelmi eseményekről, köztük a mezővárosi rangot nyert falunak a győri püspök elleni küzdelméről írt, akinek itt jövedelmező birtokai voltak. Járványok, tűzvészek, háborúk és néhány békés évtized jellemezte a falu életét a lakosságtól oly sok anyagi áldozatot követelő 1809. évi francia megszállásig. A XIX. század második felétől a békés gyarapodás évtizedei következtek az I. világháborúig. Bár a község lakói az 1921. évi népszavazáskor 60,7 %-ban az Ausztriához való csatlakozásra szavaztak, a területi szavazatok összesítése alapján magyar területen maradtak. Mozgalmas és tragikus eseményekkel ért véget a második világégés (munkaszolgálatosok, elhurcoltak), amely után 1946ban a lakosság nagy részét kitelepítették. Egészen az 1989. augusztus 19-i páneurópai piknikig írta meg a szerző a falu történetét, s ezután külön fejezetekben is kitért a szőlőművelés, nádkitermelés, halászat, kőfejtés, kereskedelem, kézműipar, a két háború közti csempészet és feketekereskedelem történetére. Fertőrákos iskolaügye a XVI. századig nyúlik vissza. Ennek összefoglalása után az egyesületi életről, a hagyományokról és népszokásokról, a település történetéről, a műemlékekről és szobrokról írt Hárs József. Ezek közül is kiemelkedik a III. századi kultikus hely (Mithras-barlang), a püspöki kastély, a Szent Miklós templom (eredete a XII-XIII. század fordulójáig megy vissza) és a híres kőfejtő, amely 1970 óta jelentős szín504