Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Arcképek - Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652

ARRABONA40.2002. ARCKÉPEK illetően viszont abban oszlanak meg a szakírók, hogy egy részük csak „Jánosa-ként említi (vö. pl.: FERENCZY 1856. 398. o.), többségük viszont kettős keresztnévvel, „Máté János"-ként. Az utóbbi évtizedekben megjelent lexikonok szinte kizárólag az utóbbit használják; a 19-20. század fordulóján azonban elterjedt volt a „Samarjai M. János" megoldás is. Dolgozatomban következetesen a napjainkban leginkább elterjedt Samarjai Máté János névformát igyekszem használni. Forrásaimról Samarjai Máté János munkásságának eddigi legalaposabb - az életrajzi adatokat is lelkiismeretesen összegyűjtő - elemzését Kathona Géza készítette el 1939-ben megjelent, terjedelmes tanulmányában. Források százait átnézve meg kellett azonban állapítania: „Alig van XVII. századi tudós emberünk, akinek életéről annyi egymásnak és a tényeknek ellentmondó adat került volna bele a tudományos köztudatba, mint épen Samarjai János felsődunamelléki püspök életéről." (KATHONA 1939. 6. o.) Az azóta eltelt hat évtizedben újabb tanulmányok jelentek meg e témában - vagy azt is érintve -, néhány esetben Kathona Géza akkor leírt adatait is korrigálva, több tekintetben viszont kiegészítve eddigi ismereteinket; ugyanakkor csaknem bizonyossá vált, hogy Samarjai életével és főként munkásságával kapcsolatosan újabb - publikálatlan - források felbukkanásában már aligha reménykedhetünk. A felsődunamelléki református egyházkerület, melynek ő három évtizedig püspöke volt, Samarjai halála után nem sokkal megszűnt és beolvadt a dunántúli egyházkerületbe; iratanyaga viszont aligha került ide: a jelenleg Pápán székelő Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Levéltára nem őriz témánkkal kapcsolatos iratot (vö.: LISZKAY 1875); de az intézmény könyvtárában sincsen Samarjai Máté Jánostól származó kézirat (vö.: SZABÓ 1987). A téma kutatójának így elsődlegesen a publikált anyagra kell támaszkodnia. A lexikonok, kézikönyvek számon tartják „hősünket", így a 18. század derekától napjainkig több tucatnyi lelőhelyen találkozunk életével és működésével kapcsolatos adatokkal; ezekkel azonban óvatosan kell bánnunk! Az utókor szerencséjére kortársai is számon tartották őt: rendszeresen felbukkan pl. Veresmarti Mihály, a református prédikátorból katolikus pappá lett jeles író környezetében (vö.: IPOLYI 1875); és többször említtetik a korszak kiváló irodalmára, Szenei Molnár Albert levelezésében is; ezen „oldallagos" források - valamint az elszórtan felbuk432