Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Arcképek - Horváth József: Samarjai Máté János 1585–1652

ARRABONA40.2002. ARCKÉPEK kanó egyéb érdekességek - adatai jól kiegészítik az egyébként megle­hetősen hiányos ismereteinket. Szerencsésnek mondható továbbá, hogy Samarjai Máté János „külsősként" többször vállalt fontos szerepet a du­nántúli egyházkerület életében is - ennek dokumentumai viszont fenn­maradtak (vö.: THURY 1998 8 )! Fontos forrásértéket képvisel továbbá - főként Samarjai teológiai nézeteit ill. gyakorlati teológiáját illetően - nyomtatásban fennmaradt két híres munkája: az 1628-ban megjelent „Magyar harmónia", valamint az 1636-ban napvilágot látott szertartáskönyv (SAMARJAI 1628 ill. SAMAR­JAI 1636). „Előbbi múve ellenállással találkozott, az utóbbi visszhang nélkül maradt." - állapította meg nemrégiben egyik lexikonunk (ÚMIL 1994. III. köt. 1760. o.); azt viszont egyértelműen mondhatjuk: mindkettő méltó arra, hogy az utókor megismerje. Forrásaim utolsó csoportját azok az elszórtan - többnyire véletlenül ­felbukkant levéltári adatok alkotják, melyeket évtizedes kutatásaim során sikerült összegyűjtenem. Ezen adalékok tovább árnyalják a szakirodalom­ból kirajzolódó Samarjai-képünket. Életrajzi vázlat Mint már Kathona Géza is utalt rá (KATHONA 1939. 6. o.), Samarjai Máté János életéről számos egymásnak ellentmondó adat látott nap­világot; így mindenképpen szükségesnek tartom, hogy röviden felvá­zoljam életének fontosabb állomásait. Az összes forrás adatainak idé­zésére, „ütköztetésére" - hely hiányában - nem vállalkozom; a fontosabb véleményeket azonban igyekszem összesíteni. Születésének ideje és helye. Samarjai Máté János nevét már első jeles magyar nyelvű lexikonunk, Bod Péter 1766-ban megjelent „Magyar Athenas" című munkája is említésre érdemesnek tartotta; születésének helyét és idejét azonban nem közli (BOD 1766. 233-234. o.). A későbbi lexikonok és kézikönyvek születésének idejében megegyeznek: az 1856­ban megjelent, magyar írók életrajzait közlő lexikon szerint 1585. február 21-én született (FERENCZY 1856. 398. o.) - és így olvasható ez a későbbi munkákban is. Születésének helyét illetően azonban meglehetősen eltérő vélemények láttak napvilágot. Ferenczy Jakab és Danielik József fentebb idézett lexikona születési helyet nem jelöl meg, csupán annyit ír, hogy Samarjai János „Máténak, a polgári ref. prédikátornak fia" volt. Ezen ­bizonyítékkal alá nem támasztott - adat hamarosan tovább „ferdült": Nagy Iván 1863-ban megjelent genealógiai munkájának leszármazási 433

Next

/
Thumbnails
Contents