Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Kossuth tanulmányok - Tóth László: Kozma Imre Kossuth-hűsége
ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK módot, melynél fogva e'férfiúhoz közelíteni nem azon dijt vagy jutalmat melyért őt birniok lehetett volna, mely nem másból állott: " minthogy telyes igazság szolgáltassékMagyarhon részére "! A bécsi máchiavellismus ezt meg nem engedhette, Kossuth hazafisága pedig kevésbei meg nem elégedett, noha pedig őtet túlzónak, vagy szerénytelennek éppen nem mondhatnók. Még egyszer is felajánltattak a legfényesb igérmények, legkecsegtetőbb ajánlatok egyik hir nevesb férfiú által, hogy e' hazafii a' kormány részére megnyerhetnék, de éppen ez volt azon kényes körülmény, mely ellen ő mint még alább is kitűnik, valódi státus csint folytatott, még pedig annyira, hogy minden hozzá majdnem lehetetlené vált. Ily körülmények között nyilt meg végre az örökké nevezetes 1847/48— l országgyűlés. Ekkor azonban valamint ön maga Kossuth, ugy véle együtt bár ki emberfia az országban forradalomra nem gondolt, róla talán nem is álmodott. Jegyzetek: 1 A Honunk igaz joga c. történelmi emlékiratot Ráth Mór bizományaként a szerző, Kozma Imre 1866-ban kívánta kiadni Győrött Sauerwein Géza nyomdájában. A mű kézzel írott kézirat, a győri evangélikus egyházkerület levéltárában található. Az idézett szövegrész "A legutóbbi viszontagság napjai" c. fejezetben olvasható. Itt jegyzem meg Kozma müvére néhai, nagytiszteletű Kovács Géza lelkész, az evangélikus levéltár igazgatója hívta fel a figyelmemet, akinek sajnos csak most, halála után tudom megköszönni önzetlen segítő támogatását. 2 Kozma, 1866. 81 3 Kozma életútja, biográfiai és munkásságának adatai ld. GYÉL, 1999.193-194. 4 Sokáig az volt a szabadságharc bukásával kapcsolatban a köznép álláspontja, hogy Görgey tábornok Világosnál letette a fegyvert, holott a dicsőséges tavaszi hadjárat során a honvéd csapatok már a Vágón túli területekre űzték a császári csapatokat, tehát nyertes pozícióban volt a magyar szabadságharc ügye. Görgeyt sokan hazaárulással vádolták, s a bukásért egyedül őt tették felelőssé. Ezt a véleményt hangoztatta sokáig maga Kossuth is. 5 Az 1849 utáni önkényuralomról van szó; ez a neoabszolutisztikus kor különbözött I. Ferenc császár merev, autokratikus uralkodásától. 6 Arany János használta a "próbakő" fogalmat a Budapesti Szemlére. A laphoz kötődött még Gyulay Pál, Kemény Zsigmond, Szálai László stb. és ide csatlakozott a győri kötődésű Kautz Gyula professzor, a magyar közgazdaságtudomány egyik megalapítója. 7 Kozma Imre: A magyar nemzet szebb jövője, Győr, 1860. Részletesen ld. Tóth László: Kossuth kütahyai alkotmány tervének 1860. évi győri kiadása. 8 Kozma Imre: Angliai útinapló. 1845-1847. Győr, Hazánk, 1847. 9 Győr vármegye Szabad György szerint (Szabad, 1967.172.) a legradikálisabb vármegyék csoportjához tartozott, következetesen ragaszkodott az 1848. évi áprilisi törvényekhez. (Még a Februári Pátensre a császárnak szóló feliratot is 12 pontban fogalmazták meg.) A megyei közgyűlésbe tiszteletbeli tagnak beválasztották Kossuth Lajost, Teleki Lászlót, Klapka Györgyöt, Rónay Jácintot és Xántus Jánost. Győr város ugyanekkor szintén tiszteletbeli tagsággal becsülte meg Deák Ferencet, Eötvös Józsefet, Ghyczy Kálmánt és Klauzál Gábort. A megye tehát a végsőkig hű maradt az 1848-as alkotmányhoz, a város 412
