Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Tóth László: Kozma Imre Kossuth-hűsége

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK vezetői viszont a békés kiegyezést kívánták demonstrálni, erősen motiválta őket a gazdasági (kereskedelmi) érdek tudata. 10 Kozma képviselői indítványát Ghyczy Kálmán házelnöknek nyújtotta be, aki a beadványt dicsérőleg méltatta és tovább utalta az Eötvös József vezette nemzetiségi albizottság elé. A téma vitájára azonban már nem került sor, mivel ekkor már elterjedt a képviselők között az országgyűlés feloszlatásának híre (1861. évi Országgyűlés Képviselőházi Napló (II. kötet) LIX. ülés 1861. július 15.243.) 11 A vitát részleteiben ld. Szabad György 1967.372., Tóth László 1995.30-39. 12 GyK 1865. november 9. 13 Győr város mandátumáért három jelölt versengett az 1865. november 19-diki választáskor: Kautz Gyula 777 szavazatot, Kozma Imre 659 szavazatot és Krisztinkovich Ede 14 szavazatot kapott. A jobboldal még azt is elérte, hogy Krisztinkovich Ede ügyvéd fellépésével kissé megosztotta a baloldali szavazók táborát. 14 Szabad királyi Győr városa közgyűlési (tisztújítási) jegyzőkönyv 1867. május 23. A jelöltek: Korbonits István, 1861. évi polgármester 42 szavazatot, Kozma Imre az 1861. évi országgyűlési képviselő 788 szavazatot és Ziska József győri ügyvéd 314 szavazattal "tiszteltek meg". Az adatokból látható Kozma fölényes győzelme. 15 Szabad s királyi Győr városa közgyűlési jegyzőkönyv, 1867. június 5. 16 Szabad s királyi Győr városa közgyűlési jegyzőkönyv, 1867. június 19. 17 Szabad s királyi Győr városa Közgyűlési jegyzőköny, 1872. április 2. 18 Az idézet, mintegy alcímként szerepel az első oldalon látható stilizált Kossuth-címer rácsos mezőjében. 19 Történelmi emlékirat (memoár) a történelmi eseményeket az azokban részt vevő szerző személyes hangvételű, vagy emlékezetből készített feljegyzéseinek formájában elbeszélő mű. (MTF 1.104.) 20 Kozmát Győrött tudományokban (főként a jogtörténetben) járatos, művelt, nyelveket ismerő ügyvédként tisztelték. Gr. Zichy Ottó 1861 januárjában így mutatta be a választóknak: "Igen szép képzettséggel bir, s a szabad és művelt európai országokat nagyrészt bejárta." 21 Kozma történelmi műveltségére jellemző, hogy lefordította magyarra Goldschmidt Angolhon története című munkáját, amely folytatásokban megjelent a Győri Közlönyben. 22 Kozma két előszót készített a kézirathoz: az egyik (Előszó I.) egészen röviden, egy oldalon köszöntötte az olvasót és szólt a mű kiadási céljairól; a másikban (Előszó II.) már bővebben (négy oldalon) a munka tartalmi kivonatát közli és összegzi a legfőbb alkotmánytörténeti megállapításokat. 23 Kozma tisztában volt azzal, hogy alkotmánytörténeti tételei nem hitelesek adekvát históriai hivatkozások és okiratok nélkül, ezért tette ezt a kiegészítő megjegyzést ( egyébként a műhöz nem készült semmiféle adat- és forrásmegjelölés). 24 Itt egyértelmű véleményelutasítás történik a kiegyezési szerződésben vitatott " közös ügyek"-re. Ebből is érződik, hogy Kozma nem kívánta a kiegyezést Magyarország számára. 25 A Habsburg-Lotharingiai Házat Mária Terézia osztrák császárnő és magyar királynő megkoronázásától (1740) számítjuk, aki 1836-ban lett Lotharingiai Ferenc felesége. (Gonda-Niederhauser 1977.155.) 26 Kossuth rendkívüli és egyedi tehetség. Széchenyivel, Görgeyvel, majd Deák Ferenccel mérkőzött meg a nemzet fölötti befolyásért, a dolgok irányításáért, és alapjában véve mindhárom küzdelemben sikerült felülkerekednie. (Kosáry, 1946.7.) 27 politikai ellenfelei 413