Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Tóth László: Kozma Imre Kossuth-hűsége

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Közben Győr város követeként Kozma részt vett az országgyűlésen, ahol mint képviselőt nemzetiségi albizottságba sorolták. 1861 .július 15-én képviselői indítványt tett "A magyar hazának külön nemzetiségi igényeinek kellő méltánylása és kiegészitő megnyugtatása" tárgykörben. Az indítványban bizonyára felhasználta Kossuth nemzetiségekkel kapcsolatos elgondolásait. Kozma az 1861. szeptember 12-i városi közgyűlésben beszámolt választóinak a "hongyülés" eseményeiről és elszánt hangulatáról. Utolsó mondataiban felkiáltásszerűen így fejezte be tájékoztatóját: "Éljen a haza! Éljen annak minden kül- és belföldön levő s a szent hazáért fáradozó hü fia!" Nyilván itt Kossuthra és emigráns társaira gondolt a város volt követe. Az 1860-as évek elején az ország közigazgatása válaszút elé került: a kormány vagy folytatja a rendi jellegű, nemzeti tradíciókra épülő szerkezeti formát, vagy egy modern polgári közigazgatási struktúrát vezet be. A fővárosi sajtóban a reformról vita bontakozott ki, amelynek két iránytétele volt: erős, centralizált polgári értékrenddel bíró és népképviselettel rendelkező közigazgatás (centralizmus), a másik megoldás decentralizált jellegű, a több évszázados nemzeti hagyományokat folytató, a "provinciákra" (vármegyék, városok) épülő szerkezet (municípializmus). A centralizmus és municípializmus vitáját Kozma Imre "kényszerítette ki" azzal, hogy megjelentette 1861-ben a kossuthi alkotmány tervet. A vitában végsőkig kiéleződött a parlamentre és kormányra építő centralista álláspont és a vele szemben álló nemzeti hagyományokat tisztelő, a megyéket középpontba helyező közigazgatási nézetrendszer. A Kemény Zsigmond vezette polgári vonal azt állította, hogy az ő koncepciójuk a gyakorlatban már készen van, nem kell "kikísérletezni", csak át kell venni a nyugat-európai gyakorlatot; a másik reformközösség éppen az átvétel ellen tiltakozott: az uniformizált megoldásokban elveszik a sajátos, nemzeti tartalom. Kossuth a municípialista formációt tartotta üdvös megoldásnak a nemzet számára, a centralizmust ő "bécsi megoldásnak" tartotta, ezért ő az alkotmányos (független) nemzeti értékeket helyezte előtérbe alkotmánytervében. Kozma az alkotmányterv győri kiadásának előszavában azt hangsúlyozta, hogy éppen Nyugat-Európában azért prosperál hatékonyan a politikai rendszer, mert a közigazgatási középfok stabilan működik, ezen a szinten ugyanis komplex, összetett érdekszféra érvényesül (területi, regionális, nemzetiségi, iskoláztatási, bíráskodási stb.); ha a középfok szilárd és jól működik, akkor az egész "államszervezeti lét" hatékony, a megyei középfok felfelé és lefelé egyaránt pozitív impulzusokat fejt ki ezáltal az egész társadalmi rendszer organikus és működésképes. Végül 400