Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Tóth László: Kozma Imre Kossuth-hűsége

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK TÓTH LÁSZLÓ Kozma Imre Kossuth-hűsége Történelmi emlékirat a Habsburgok magyarországi uralkodásának évszázadairól 1. Az emlékirat keletkezésének körülményei "Bíztunk abban, hogy a Habsburg Lotharingeni (sic!) ház V. Ferdinánd idején kijózanul és eszére tér több évszázados szolgálatáért a magyar nemzetnek, nem kívánják betsületüket beszennyezni Európa őrködő szemei előtt... ehelyett most sehogysem akarják, hogy trónjukat boldog népek vegyék körül és odalökték Magyarországot, mint játék labdát a muszka hatalom karmai közé..."- írta Kozma Imre 1866-ban a szabadl ságharc bukásának körülményeiről. Kozma liberális felfogású győri ügyvéd, 1861-ben Győr város követe az országgyűlésben, ekként folytatta emlékezését: a szabadságharc után eltelt 17 évben a Habsburgok "korlátlan uralmat és kényhatalmat" alakítottak ki Magyarországon s felvetődik a kérdés, hogy "ki közülünk a pártütő?!" Az ország több mint háromszáz éven át "regényes hűséggel viseltetett" az uralkodóház iránt, "hősi vitézséggel nem egyszer mentette meg őket a veszedelem elől", de "esküszegésekkel" mindazon népeket is becsapták, melyek fölött uralkodtak, s "egytől egyig szerencsétlenné tették őket" és uralkodásukkal "valóságos Isten ostorának mondhatók". De hát milyen volt az a kor, melynek uralkodóira ilyen súlyos megállapításokat tett a csendes, visszahúzódó és halkszavú Kozma Imre? Nagy határozottsággal és elvi biztonsággal kijelentette a nemzet számára nagy jelentőségű megállapítást: "a remény utolsó halavány sugarának, valamint a kiengesztelődésnek lehetősége végkép megsemmisült." Kozma ezzel a kijelentésével állást foglalt a kiegyezés ellen, s az Ausztria és Magyarország közötti "kiengesztelődést" azért is lehetetlennek tartotta, mert minden konszenzus lehetőségét meghiúsította a "322 éves szenvedés" és a "bétsi udvari ármányok" egész sora. A magyar nemzet tehát - Kozma szerint - főként erkölcsileg nem kész a kiegyezési szándék befogadására, nem akarja feledni a több évszázados "kényhatalmat" és az 1848-49. évi eseményeket. Kozma mindvégig hűséges maradt Kossuth Lajoshoz és 1848. alkotmányos eszméihez. S mindezt alig több mint egy 397