Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Grábics Frigyes: A Kossuth-kultusz változásai Győrött

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK volt bevonna, négy sarkán a magyar trikolór mögött álltak fel a 48-as honvédek. Krisztinkovich Ede mondta a köszöntő beszédet, melyet a „népáradat" többször is megszakított „zúgó éljenzéssel". Majd felolvasták, hogy a jövőben az újvárosi Fő utcát Kossuth Lajos utcának nevezzék el. Az ünnepet a - „Himnusz"-t énekelve - a város egészét bejáró felvonulás zárta. A tömegdemonstrációról a Győri Közlöny tudósítója azért megjegyezte, hogy az ünneplésből az „intelligens" (értsd: jómódú) polgárság jó része távolmaradt. Kossuth Lajos életében ez az esemény volt Győr városának utolsó széles tömegdemonstrációja. A kegyelet kifejezésének gyakori, ha nem is lényegre ható módja - az utcanévadás. Kossuth - bár csak igen rövid időre - már 1848 tavaszán kapott utcát, az akkori Bécsi (mai Kazinczy) utcát. Az igazi, a végérvényes, alighanem stílusos névadás az újvárosi „utcakeresztelő". Az utca városszerkezeti szerepe még hangsúlyosabb volt 1908-ig, amíg a mai Bercsényi liget helyén folyt a Rábca, így Újváros valójában a Rába és a Rábca közötti keskeny földnyelv volt, melynek tengelyét alkotta a Kossuth utca. Ez folytatólag a város egyik nyugati irányú kivezető útvonala is volt. Több neve is volt a századok során: Öreg utca (nyilván a régiségére utalt), Fő utca (e nevet tengely helyzete miatt kapta), Hosszú utca (mérete miatt, így hívták a mai Bartók Béla utat is), Bécsi út (logikusan az utcanév típusok egyike az irányjelölő), 1858-ban rövid ideig Március 15-e utca, utána ismét Fő utca 1892-ig. Mikor 1894. március 20-án Kossuth meghalt, Győrött a 48-as ellenzéki és függetlenségi párt 22-re népgyűlést hirdetett. Ezen követelték Kossuth hamvainak hazahozatalát, az elhunyt érdemeinek és a veszteség feletti fájdalomnak jegyzőkönyvben történő megörökítését. Nyolc napon át gyászlobogó lengett a városházán, határoztak arról is, hogy Kossuth temetésén a város hivatalos küldöttséggel vegyen részt és a város költségén el kell készíteni Kossuth portréját olajfestményen, melyet a közgyűlés dísztermében helyeznek el. 1894. március 27-i rendkívüli közgyűlésen Zechmeister Károly polgármester ünnepi szavakkal méltatta Kossuth szerepét, „aki a küzdelemben fáradságot nem ismert, aki meg nem rettenve, bár része volt bennük a hatalom börtöneitől, aki szívének teljes hevével, hazaszeretettől lángoló szavakkal felrázta tespedésekből a tetszhalottakat, vért és életet a nemzet testébe..."

18 Országos ünnepségsorozatba illeszkedtek a győri rendezvények 1898ban, a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján. Hangulatában, emelkedettségében és pátoszában a két évvel korábbi millenáris ünnepi megemlékezésekre emlékeztettek, mintegy azok folytatásaként is felfogható. A program jól tükrözte a korabeli ünneplő szokásokat is. 360