Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Grábics Frigyes: A Kossuth-kultusz változásai Győrött

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Előző este, március 14-én a város általános díszkivilágítása, másnap 15-én reggel zenés ébresztő cigányzenére, utána zászlós felvonulás. A város fellobogózása és mozsárágyú lövések durranásai. Délelőtt 9 órakor az egyes felekezetek templomában ünnepi istentisztelet. 10 órakor díszközgyűlés a Lloydban. Az ünnepi szónok természetesen Szávay Gyula, a Győri Hírlap szerkesztője, aki az ötven év előtti események ismertetése és méltatása során kiemelte, hogy Győr különlegesen jogosult az ünneplésre, hiszen az elődök szóban és tettben példát mutattak hősiességből és elszántságból. Hivatkozott a győri nemzetőrökre és honvédekre, valamint a nagy idők még élő és jelenlévő tanúira: Hofbauer Károlyra, Karvassy Kálmánra és Kozma Imrére. Az ünnepi közgyűlésen Kiss Ferenc főjegyző előterjesztést tett egy 1848 emlékét megörökítő szobor felállítására. A javaslatot elfogadták és a megvalósításával a tanácsot bízták meg. Ezután díszebéd következett, melyre tizennyolcan hivatalosak voltak a 48-as honvéd veteránok közül. Délután a Nádorban és a Lloydban nagygyűléseket tartottak, este pedig a színházban folytatódtak és zárultak az ünnepségek. A közgyűlésen határozatba vett emlékmű tervének elkészítésére az egykori főreáliskolai diák, építész, Csányi Károly kapott megbízatást. Az emlékmű állítás egyúttal alkalom volt egy alaposabb területrendezésre is. A szabadságharc hőseiről és áldozatairól való méltó megemlékezés régi adóssága volt a városnak. A Zichy Ottó vezetésével működő Győri Honvédegylet már 1861-ben megvásárolta „Honvéd emléktér"-nek nevezett területet, mely kegyeleti helyként helyszíne volt 1867-ig az október 6-i megemlékezéseknek is. 1870-ben a város hivatalosan átvette a területet, bekeríttette, és akácfákkal beültette. 1848 jubileumának közeledtével pedig előtérbe került az emlékmű állítás terve. Kossuth századik születésnapjára, 1902. szeptember 19-re el is készült az emlékmű: kőalapzatú márvány obeliszk, tetején sasmadár (turul). Az alapzatot Csányi Károly tervezte, a bronz sas madár Markup Béla alkotása. Ezen a napon Győrött Kossuth-napot, díszközgyűlést tartottak, és a helyi lapban megjelent Kiss Ferenc főjegyző alkalmi ódája. Az emlékműavató ünnepségen több ezres tömeg volt jelen. A századfordulón a Kossuth-kultusz ápolásának két lelkes munkása volt Győrött: Vajda Emil és Szávay Gyula. Vajda történelem szakos tanár, többirányú, főként zenei érdeklődéssel. Ennek részletezése nem lehet e tanulmány feladata. Meg kell elégednünk azzal, hogy Kossuth-könyvét az akkor még kötelező Kossuth-Széchenyi szembeállításra alapozta. Másik alaptétele, hogy minden nemzetnek, ha egyáltalán méltó, illetőleg igényt tart a minősítésre, legfőbb célja az önálló államiság elérése és megtartása. Ez a felismerés emeli Kossuthot kora minden magyarja fölé, 361