Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Kossuth tanulmányok - Grábics Frigyes: A Kossuth-kultusz változásai Győrött

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK intézett Kossuthoz, kiemelte reformkori szerepét, „aki lángoló honszeretettel és veszélyt nem ismerő bátorsággal szállott síkra a legszentebb emberi jogok védelmére, helyet kérve az alkotmány sáncai között a nép milliói számára... hogy csak az a nemzet lehet igazán erős, melynek fiait a közszabadság érzete lelkesít". A díszoklevelet Kozma Imre ügyvéd, volt polgármester, Kossuth feltétlen híve és Mayer Károly kereskedő (mindkettő bizottsági tag) önkéntes jelentkezés alapján vitték Turinba. így 1888. augusztus 24-én a polgármester névnapi köszöntőjében már díszpolgári titulussal láthatta el a Kossuthnak küldött köszöntő levelét. 1889-ben viszont lejárt az a határidő, amikor az 1879-es ún. honossági törvény megjelölt a külföldön élő magyar állampolgárok számára. Ennek értelmében Kossuth elvesztette állampolgárságát. A minisztertanács a király elnökletével tartott ülést, melyen Tisza Kálmán miniszterelnök olyan értelmű módosítását javasolta a törvénynek, hogy abban határozottan kifejezésre jusson Kossuth állampolgári jogainak elismerése. A minisztertanács nem támogatta Tisza indítványát, aki ezért másnap, 15 évi kormányzás után lemondott posztjáról. Az állampolgárság elvesztése miatt felzúdult az ország lakóinak többsége. Győrött a Függetlenségi és 48-as Párt népgyűlést hívott össze november 17-én, hogy tiltakozzon az intézkedés ellen. A Lloydban tartott összejövetelen Krisztinkovich Ede ügyvéd javaslatára követelték a „külhonosítási" törvénynek Kossuthot illető érvénytelenítését. A városi közgyűlés ezt azzal is megtoldotta: Kossuth azáltal, hogy a közgyűlés díszpolgárrá választását köszönő levelében elfogadta, félreérthetetlenül igazolta, magyar állampolgár kíván maradni. A Győr városi közgyűlés Hermann Ottót kérte fel, hogy mint törvényjavaslatot az országgyűlésnek nyújtsa be. A törvénnyel kapcsolatban a még a kormánypárti Győri Közlöny is állást foglalt: „... A magyar nemzetnek gondoskodnia kellett expediensről, mely lehetővé tegye, hogy a törvény épségben fennállta mellett is hazánk nagy fia magyar állampolgár maradhasson. Mert van-e köztünk, ki több joggal tarthatna számot a magyar állampolgárságra, mint éppen Kossuth? Hiszen még az idegenek közül is azok kik a magyar korona országai irányában rendkívüli és kitűnő érdemeket szereztek... és Kossuth ne tarthatna igényt a magyar nemzet oly célú intézkedésére, mely magyar állampolgárságát csorbítatlanná tegye?!"

15 Ujabb eseménye volt a győri kultusznak 1892. szeptember 18-a, amikor népgyűlésen ünnepelték Kossuth Lajos kilencvenedik születésnapját. Zászlódíszbe öltözött a város, emberektől zsúfolt volt a Széchenyi tér már jóval a népgyűlés kezdete előtt, mintegy 4-5 ezerre becsülték a résztvevők számát. A szónokok számára felállított tribün nemzeti színű drapériával 359