Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Dr. Czigány Jenő: Genetikai ártalomra utaló elváltozások ásatag gyermekkoponyákon

ARRABONA 40. 2002. TANULMÁNYOK DR.CZIGÁNYJENŐ Genetikai ártalomra utaló elváltozások ásatag gyermekkoponyákon A XXI. század beköszöntével forradalmian új szemléletmódbeli változások jelentkeztek a genetikai kutatások területén. Napjainkban az ember eljutott a saját genetikai állományának feltérképezéséhez, a DNS szekvenciák azonosításához, elemzéséhez. (11). "A humán genom egyfelől az emberi nem minden egyes tagjára jellemző azonosság gyökere, másfelől az egyéni méltóság és különbözőség megnyilvánulása is", (Nature.2001.02.15.). A humán genom az emberiség ősi öröksége. A régészeti antropológiai leletek részletesebb megismeréséhez, familiáris és populációs megjelenítéséhez tehát a humángenetikai ismeretek is hozzátartoznak. Alapvetően fontos, hogy ez a szemlélet a humán antropológia és paleopathologia területén a kutatások kiterjesztésével újabb távlatokat nyisson meg. Előző kutatásaink során, a régészeti antropológiai leletekben a gyermekcsontvázak tanulmányozása alkalmával, különös figyelemmel foglalkoztunk a rendellenes méretű és alakú gyermekkoponyák létrejöttét befolyásoló ártalmak, betegségek vagy népszokások természetével. (7). Ekkor még csak egy bizonyítható lelet állt rendelkezésünkre a genetikai ártalom folytán előállt koponya rendellenesség bemutatására (Kóny-Gázvezeték 304. sz. sír). Azóta két mikrocephaliát mutató, Infans II. koponya került elő (Győr-Széchenyi tér 19. sz. sír, és Győr-Széchenyi tér 20. sz. sír), így beszámolhatunk részletesen a győri Xántus János Múzeumban található mindhárom leletről és összevethetjük paleopathologiai ismereteinket a legújabb orvostudományi kutatások eredményeivel (BODA D. 1985, CSORBA S. 1987, KISSANE J. M. 1990, MARTIN R. 1959, MÉHES K. 1987 a, MÉHES K. 1987 b, REGÖLYI-MÉREI GY. 1962, SZILVÁSSY J. 1988, WULLSTEINL.1951). Leleteink ismertetése Kóny-Gázvezeték 304. sz. sír Sárgásszürke színű, sima csontfelszínű gyermekkoponya. A koponyatetőn a bregmai részen a fontanel la anterior nyitott, nem zárult össze. Az egész koponyához viszonyítva az agykoponya lényegesen szélesebb oldalirányban, az occipitalis táj enyhén lapított. Mindkét oldali fon tanella anterolateralis helyén is nyitott a koponyacsont. (1., 2., 3., 4. ábra) 33