Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Tóth Imre: Simon Elemér Sopron megyei főispán életújta és munkássága

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK gazgatás megkettőzésére is, ami kompetencia vitához vezetett a Nemzeti Egység Pártjának titkárai és a főispánok között. Mivel azonban az új pártapparátus kiépítése hosszú időt vett igénybe, Gömbös egyelőre kénytelen volt a vidéki pártműködtetés feladatait a főispánok vállára rakni, akik ezáltal a NEP megyei elnöki funkcióit is ellátták. A bethleni szelekció során kiválasztódott főispánok egy része nehezen alkalmazkodott új szerepköréhez. A pártszervezésben főszerepet játszó Marton Béla elképzeléseit megismervén, néhányan azonnal távozni is készültek posztjukról. Simon a kormányváltáskor benyújtotta ugyan lemondását, de ez a politikai szokásjognak teljesen megfelelő, formális gesztus volt. Az új kormány belügyminisztere, Keresztes-Fischer Ferenc nem is késlekedett, hogy a lemondott főispánt bizalmáról biztosítsa, ezáltal visszavonulását semmissé tette. Simon a kormányváltáskor lojálisán, sőt némi várakozással tekintett az új miniszterelnökre, akitől hathatós intézkedéseket remélt a válság leküzdésére. Állásával kapcsolatban némi garanciát nyújtott számára a belügyminiszter Keresztes-Fischer személye, aki köztudottan Bethlen régi hívének számított. Nem feledkezhetünk meg azonban becsvágyáról, és a már említett alkalmazkodóképességéről sem, melyek szintén segítettek neki, hogy a maradás mellett döntsön. Gömbös kinevezését követően feladatköréből adódóan igyekezett a kormányt és annak programját a lehető legszélesebb körben népszerűsíteni. A polgármesterhez intézett felhívásai a Nemzeti Munkaterv és „A Nemzeti Öncélúságért" címmel összegyűjtött Gömbös-beszédek propagálását sürgették. A Nemzeti Munkatervből 1200 darab magyar és 178 német nyelvű példányt juttatott el a törvényhatóság fejéhez azzal, hogy az továbbítsa valamennyi hatóság, intézmény, egyesület, társadalmi szervezet felé. A szervezetek vezetőinek, tisztségviselőinek, tagjainak ellátásáról utólagos kimutatást is igényelt. Hasonló alapossággal járt el a TESz közlönye és a kormány félhivatalos lapja, a Nemzeti Figyelő szétosztása ügyében is. Ezekből ott kellett lennie egy-egy példánynak a kaszinók, vendéglők, kávéházak asztalain. A NEP 1933 júniusi, soproni zászlóbontásának alaphangját is a megyei elnök-főispán beszéde adta meg, aki - mint valamennyi felszólaló - az egység szükségességét emelte ki. Ez az egység azonban már egyre inkább szertefoszlani látszott a megyeháza második emeleti, főispáni szobájából nézve. A Bethlen-korszakból örökölt állami közigazgatás és a pártapparátus említett feszültségeinek kibontakozása Sopron megyében sem váratott soká magára. Bár az ellentétek csak az 1935. évi képviselőválasztások után vezettek személyi változáshoz, a problémák már a választások idejére akkumulálódtak. 344