Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Lanczerdorfer Zsuzsanna: Egy sokoróaljai iparos repertoárja életútjának tükrében

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK 19. Hangszertudás (citera) Adatközlőm szerette a hangszereket. Ezt bizonyítja, hogy vett magának egy citerát, és autodidakta módon sajátította el használatát. Egyszerű dallamokat is eljátszott rajta. Fiatalkorában gyakran mulatott zenés helyeken. Például az Unger kocsmában és megbecsülte a cigány zenészeket. Az egyik interjúalanyom említette, hogy L. K. szívesen hozott a társaságba hangszert. A hangszer szeretete összefüggött a kor zenei irányzatával, a magyar nóta divattal is. Népdal éneklési stílusában is sokszor megjelenik a zenei kíséret hatása, például várja a versszakoknál a zenei kezdést. Felesége citerázott, gyermekeit is a hangszer szeretetére nevelte. Nagyobbik lánya jól harmonikázott, a kisebbik pedig gitározott. 20. Populáris tömegkultúra termékei (magyar nóta 13, kuplék 2, dalok, slágerok 7, lágerköltészet 2) + dalgyűjteményben 55 dal. Összesen: 79 L. K. szereti az énekes műfajokat. Ezt bizonyítja, hogy dalrepertoárja (163) gazdagnak mondható. Ez a tudásanyag, azonban több műfajból tevődik össze. Nem véletlen, hiszen olyan korban és olyan környezetben élt, ahol a népies műdal (magyar nóta), kupié, sláger volt a legkedveltebb műfaj, amikor a falvak kocsmáiban cigányzenekarok ezt húzták. L. K. populáris anyaga jelentős: 55 dal, jó egyharmad része a teljes anyagnak. Magyar nótáit és kupiéit többnyire a kocsmában sajátította el. Az egyik lágerdalt amelyben az átélt rossz élmények tükröződtek, a hadifogságban, Temesváron tanulta: „Belül a gatyába, száz tetű lapul, vadászok is rájuk irgalmatlanul... ". A másikat a börtönben tanították neki rabtársai: „Ha égről földre néz szemed, Anyám hol bajt és bút keres...". Az első dallamáról L. K. úgy tudja, hogy a belgrádi rádió szignálja. Ezt az énekszöveget még írásos visszaemlékezésében is megemlíti, mintegy ellenpéldájaként annak, hogy a börtönben is lehet Mária-éneket tanulni. „Tanultam a raboktól egy szép Mária éneket is." L. K. dalai sokfélék. Van közöttük folklorizálódott Eötvös József vers: „Ily késő éjszaka kijár itt künn a temetőn...", színjátékdal: „Beszegődtem Tarnócára bojtárnak... ", távírász nóta: „A szegedi távírászok vígan élnek... " Lanczendorf er Károly dalainak elemzése A közfelfogás szerint talán különösnek tűnik egy iparos ember népdalkincsét, megőrzött dalait számba venni, méghozzá egy nagy ipari város közvetlen közelében fekvő településen, mely 1971 óta közigazgatásilag is Győr városhoz tartozik. A népdalgyűjtők az ilyen helyeket általában el is kerülik. Úgy tapasztalják, s úgy is tudják, hogy a város, sőt 323