Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Csiszár Attila: Vízimalmok a Kis-Rábán

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Szoba Mennyezete kettős borított gerendamennyezet, nádazva és vakolva 70% Padozata deszkapadozat 75% 1 drb öntöttvas kályha 75% 2 drb külső-belső ablak léctokban, vasráccsal, külsőszárny fordító vasalással, üvegezve és barnára festve 100% 1 drb egyszárnyú vésett ajtó rászegezett borított zárral, tokborítással, barnára mázolva 75% Szoba Mennyezete alul-felül deszkázott gerendázat nádazva, vakolva és meszelve 75% Padozata hajópadló 85% 1 drb külső-belső léctokos ablak vasráccsal, spalettával, fordító zárral, barnára mázolva 65% 1 drb egyszárnyú vésett ajtó, rászegezett borított vas zárral, barnára mázolva 65% Kamra Mennyezete borított gerendamennyezet 70% 1 drb kétszárnyú kis belső ablak fordítózárral, vasalva, vasráccsal 80% Padozata beton 80% 1 drb egyszárnyú deszkaajtó rászegezett borított zárral 60%" A mofnárlakáshoz mindezeken kívül két istálló, két pajta, árnyékszék, tyúkház és kút tartozott (GyMSM SL, XI.601/d-Az Esterházy Hg-i Hitb. Ker. Műsz. Hiv. (Kapuvár) iratai, Birtokokkal és épületekkel kapcsolatos iratok. Ababóti Alsó-malom és erdészlak leltára 1916,1922). A malom a falusi, mezővárosi társadalom egyik fő érintkezési helye volt. A vámőrléssel együtt járt, hogy a malomban az őrletőknek várakozniuk kellett, ami alkalmat adott a találkozásra, a hírek kicserélésére. Itt tárgyalták meg az eseményeket, értesüléseket, a közösség hétköznapi ügyes-bajos dolgait (Juhász 1991, 207-208). A gyakran a településeken kívül álló malmokat - akárcsak a csárdákat - valamiféle félelemmel vegyes tisztelet is övezte. Érthető módon, hiszen a malmok és a molnárok, kiváltképpen a 19. század középső harmadában, gyakran váltak célpontjává útonálló betyárok támadásának: "A megőrölt búzát puttonyokban hordták fel a szitálóra, így az őrlésnél az őrletőnek is segédkeznie kellett. A molnár az őrletőt mindig értesítette, mikor kerül sorra a gabonája. Ahogy mondani szokták, a malomnál várni, fél nap ide vagy oda, nem számított. Ababóti Nothnágel-malom abban az időben nagy erdőség közt állt. Úgy késő este nagy köszönéssel öt fölfegyverzett férfi lépett be a malomszobába: »Ha ismerik Savanyu Jóskát, úgy többet nem mondunk!« Kettejük körülnézett a malomban, majd a szemlélődésből vissza297