Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Balázs Lívia: Az „égi jelenségek” hiedelemformáló szerepe a Rábaközban

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK mindenre magyarázatot adó hiedelemrendszerben szemlélve, csonkának, befejezetlennek tűnnek. Egyszerű jelenségismertetések, amelyek inkább az újabbkeletű ufó-történetekre jellemzőek. Sajnos az általam ismert hiedelemmonográfiák közül a már említetten, és Bedők Zsigmondén kívül az égnyílásról több közlést nem találtam, így bizony túl kevés a fogódzó ahhoz, hogy a jelenség hiedelemhátterére fény derüljön. Mindenesetre úgy érzem, több jelentéssel bírhatott, mint egyszerű látványosság, vagy lelki élmény. Az égnyílás reális magyarázata kapcsán több lehetőséggel is számolhatunk. Az óriási fény (45, 46) és a jelenség rövid idő alatti lefolyása (45, 42) ugyanúgy jelölheti a szétrobbanó gömb villámot, mint a meteorhullást, vagy az északi fény koronajelenségét. Ha viszont a történeteket tüzetesebben megvizsgáljuk, az apró részletek, mint kizáró tényezők, úgy érzem erőteljesen egy, konkrét jelenséget látszanak igazolni. Amennyiben a gömbvillám szemszögéből szemléljük az adatokat, a 45. és 42. történet egy pillanatig tartó óriási fényessége jelenthetné a gömbvillám szétrobbanásának pillanatát, de hiányzik a gömb alakú fény említése, amely ezt megelőzi. Szerintem ennek látványa van annyira feltűnő és élményszerű, hogy ezt is beleszőtték volna az elbeszélésekbe, mint ahogyan azoknál az ufó-történeteknél, amelyeknél gömbvillám gyanítható a jelenség kiváltó tényezőjeként, ez meg is történik. A 42., 45., és 46. történet jelölhetné a légkörbe kerülő meteor felvillanását. Ebben az esetben viszont tűzoszlop jellegű fény leírásával találkoznánk, de az adatközlők határozottan „szétnyílásról" beszélnek. A látvány monumentalitása a régióban nagyobb méretű meteor zuhanását kellene, hogy jelezze, ilyennel viszont kutatásaim során a rendelkezésemre álló szakirodalomban, a feltételezett időintervallumban nem 93 találkoztam. Volt ugyan egy 1905-ös malomházi eset, amely időben talán térben is - megfelelne, ha nem délelőtt zajlott volna le. Adatközlőim ellenben egyértelműen esti és éjjeli történésekről tudósítanak. Az északi fény jelensége talán az, amelynek jellegzetességeivel történeteimben a legtöbb hasonlóság található. Az estefelé (42), este (45), éjjel (46) időpontok megjelölése megfelel az északi fény feltűnésének, hiszen „egy este folyamán - leginkább kora este tűnik fel, de néha éjfél felé is." A 42. és 45. történetből terepismeretem alapján jól kikövetkeztethető a látvány égtáj szerinti elhelyezkedése, s ez mindkét esetben északi irány. A jelenség gyors lezajlása (45, 42) sem idegen az északi fénytől, mert „a jelenség időtartama is különböző. Néha párperces felvillanás után elhalványul, máskor órákon át megmarad." 252