Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Tanulmányok - Balázs Lívia: Az „égi jelenségek” hiedelemformáló szerepe a Rábaközban
ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK A 43. és a 46. történet bővebb információi is az északi fényre engednek következtetni: „ott nem láttak semmi mást, csak egy nagy ürességet, aztán fény sugárzott oda, az üressígbe."(43) „nagy finy'éssíggel szíjjelnyilt az ég, aztá monták, hogy az a mennyország vót."(46.) Ha megpróbáljuk a fent leírtakat képileg elképzelni, szinte azonosnak tűnnek az északi fény korona-jelenségével, de talán még a legyező alakzatúval is (ld. melléklet), amelyekről a Révai Lexikon így ír: „Néha az ív számos fénysugárból áll, amelynek alsó széle élesen kiválik az ég sötét színéből... Máskor több fénylő ív jobbról-balról emelkedik a magasba és közös pontban - az Észak koronájában - egyesülni látszik." Az 1938. január 25-én megjelenő északi fényről pontos leírást is találtam, amelyből a történeteimmel hasonlóságot mutató részt közlöm: „fél tíz felé... egy észak-északnyugat irányban lévő pontból hirtelen rengeteg fénysugár tört elő egész a zenitig. Ez volt a tünemény legszebb pillanata." 9 " A Szűz Anya jelenésének első jegyzőkönyve címet viselő szentkép látomásleírásában egy 1943. október 5-én történt hasonló jelenségről olvashatunk: „Ekkor a csillagból két fénysugár ereszkedett le egymástól jobbra és balra eltávolodva, amely között egy ovális árnyékot láttam kialakulni... Ekkor az árnyék ketté vált és a nyíláson keresztül vakító fény tört elő". Talán éppen a korona-jelenség pillanatait észlelhették a történetek elbeszélői, s tarthatták az ég megnyílásának, a mennyország látásának. Ugyan hiányolható ezekből az elbeszélésekből a természeti jelenség többi eleme, így a vörös és zöldes szín vándorlása, de talán ezeknél a periódusoknál nem tartózkodtak a szabadban az átélők, vagy nem volt túl feltűnő, jól látható, esetleg a feltörő fényív, megdöbbentő látványa minden más emlékképet kitörölt a jelenséggel kapcsolatban. Ha a történések időpontjait tekintjük - amelyek természetesen csak hozzávetőlegesek - mindegyik mellé hozzárendelhető egy-egy északifény jelenség. A 43. történethez az 1876-os, vagy 1882-es, a 42. és 46. memoráthoz az 1903-as, a 45.-hez pedig az 1938-as északi fény magyarországi megjelenése köthető. Közülük pontos leírását csak az 1938. évinek találtam. A fenti megállapításaim természetesen csak feltételezések. Egy részletes északi fény és meteorit észlelési táblázat alapján végzett elemzés hitelesebbé tehetné a leírtakat, de sajnos még nem sikerült ilyenekhez hozzájutnom. 253
