Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Balázs Lívia: Az „égi jelenségek” hiedelemformáló szerepe a Rábaközban

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Tanulmányom alapját azok a hiedelemtörténetek képezik, amelyek Bágyogszováton, Bogyoszlón, Egyeden, Pásztoriban és Rábapordányban kerültek lejegyzésre. Mindegyik község a hazánk északnyugati részén elhelyezkedő, földrajzilag is jól körülhatárolható Rábaközben, annak középső vonalán található. Nyelvjárásilag a településeken élők az „észak-nyugat-dunántúli nyelvjárástípushoz tartozó" , „igen gyors beszéd tempójú" "rábaközi tájnyelvet" beszélik. Vallásukat tekintve katolikusok, csak Egyeden és Pásztoriban találunk a katolikus lakosság mellett evangélikusokat is. Az elemzéshez felhasznált 46 történet eddig még nem szerepelt publikációban. Jórészt saját gyűjtésem, de felhasználtam Fücsek Piroska bogy oszlói adatait is. Ha az adatközlők korát és a történetekben található információkat figyelembe vesszük, az elbeszélések történései az 1800-as évek második felétől, de inkább végétől, az 1997-ig terjedő időszakot fogják át. A hit-tényeket rögzítő hiedelemtörténetek a közösségek egész életét átszőtték, épp ezért „Európa-szerte igen megterhelt mondafajtáról van szó, amelynek gyűjtött szövegei a mondává alakulás minden fokát reprezentálják a dite-tól egészen a fabulátig, ideértve természetesen a közbeeső memorát-fokot is." „A dite-ok esetében művészi mozzanatokat nem tartalmazó rövid kijelentés hordoz hiedelemtartalmat... a hiedelemszövegek magasabb fokon álló megvalósulását a memorátok, vagyis az élmény történetek jelentik... amely elsőrendű hiedelemértékkel bír, ugyanakkor pedig szöveg-értéke minimális... nélkülözi az esztétikum jellemvonásait... A mondaalakulás harmadik, és legmagasabb foka az állandósult szövegű fabulát", ahol a „szöveg értékek dominálnak, hit-értékük kisebb. " A fentiek figyelembevételével az öt községben gyűjtött 46 történet közül 19-et soroltam dite, 26-ot memorát, 1-et pedig a fabulát mondaképződési fokozathoz. Bár a néprajzi szakirodalom a hiedelemmonda fogalmán gyakran a fabulát fokozatot érti, jelen munkámban ezt a megjelölést én a hiedelemtörténet szinonimájaként használom. Az esztétikailag legmagasabb kategóriát képviselő elbeszéléseket a fabulát kifejezéssel jelölöm. A hiedelemmondák tekintetében a Rábaközzel foglalkozó néprajzi publikációk és gyűjtések a tájegység egyenetlen és hiányos feltártságát mutatják. A fellelhető anyag nagy részét monográfiák és gyűjteményes munkák egyes fejezetei, néhány tanulmány, illetve a honismereti pályázatokra beérkezett pályamunkák képezik. 240