Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Tanulmányok - Balázs Lívia: Az „égi jelenségek” hiedelemformáló szerepe a Rábaközban
ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK BALÁZS LÍVIA Az „égi tünemények" hiedelemformáló szerepe a Rábaközben „Ugyë valamikor az Isten csudájja sokkal nagyobb v u ot, mint most ugyë. De ezëk ma emútak, nincs illen. A níp má semmibe se hisz, riémfil s'émmitül. A rábapordányi Kovács Vendelné fent idézett vallomását szándékosan választottam tanulmányom nyitó sorainak, hiszen, mintegy summázatát adja mindannak, amellyel jelen munkámban foglalkozni kívánok. „Azok a történetek, amelyek rendkívüli, evilági tüneményekről számolnak be (mint pl. a háborút jelzők), a monda egyik peremformájaként foghatók fel. Ezekben a tulajdonképpeni numenalis elem, profán történésekkel, profán alakokkal van helyettesítve, akiket azonban különlegességük és intenzitásuk erejénél fogva a «valami egészen más»fénye fogja körül és a hallgatóság úgy éli át őket, mint egy egészen más valóság betörését, jelét, vagy visszfényét." A hiedelemtörténetek által közvetített „egészen más valóság jelei," „Isten csudái", azok az égen megjelenő fényjelenségek, amelyek hiedelemformáló szerepét, s a hozzájuk kötődő hiedelmeket, azok kopását, elvetését, vagy új magyarázattal való helyettesítését igyekszem feltárni. Ezekben, az Ujváry Zoltán által körvonalazott történetekben azon túl, hogy látványos fényjelenségekhez kötődnek, közös az is, hogy a róluk szóló elképzeléseket „a hagyomány, a szájról szájra járó tudományos ismeretek, - melyek népszerűsítő könyvekből eredtek - és a közösség empirikus megfigyelései táplálták... A racionális és irracionális, a tudományos és a hagyományos állandóan keveredve színezte" őket. Munkámban igyekeztem felkutatni a korabeli sajtó anyagának figyelembevételével, s a történetek jelenségleírásainak segítségével a konkrét, kiváltó természeti jelenséget is. „A titokzatos fényjelenségek (üstökös, hullócsillag, meteor) az ideodacikázó és szétpattanva eltűnő gömbvillám... is megteremtette a maga fantasztikus alakjait." - írta 1938-ban Szendrey Zsigmond. Számomra rendkívül izgalmas volt a feladat, hogy áttekintsem: a vizsgált községekben ma élők számára mi, és milyen formában hagyományozódott ezekből, s milyen új magyarázatok nyomultak be a régi képzetek helyébe. 239
