Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Perger Gyula: Egy győri mézesbábosmester műhelyének hagyatéki leltára 1721-ből

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK bellett hoszszu firfi mente" lehetett. Ezt a zöld mentét az ezüstgombokon kívül ezüstlánc is ékesítette. Korabeli szokás szerint Szontagh más gombolással is változatossá tehette ruháit, hiszen az arany és ezüstneműk közt hosszúkás és gömbölyű ezüstgombok, illetve két övre való ezüstcsat is szerepel. A karmazsinvörös csizma és a violaszínű "kalpagh" mellett olvashatunk egy viseltes kesztyűről is, míg a bélelt téli férfikesztyűt és fekete kucsmát a padláson találta az összeíró. Szontagh tekintélyét nyilvánvalóan fokozhatta a török köves, "férfinak való aranyos nagy gyűrű" viselése is. Természetesen a házastárs ruházata sem elhanyagolható a mester társadalmi presztízsének vizsgálatakor. Ertl Rosina asszony tizennyolc pendelyéből hármat talált az összeíró a szennyes ruhák között. Az egyszerű "sujtás szoknya" és a "kave szinű sarset szoknya" mellett, szép darab lehetett az arany és ezüstszálas csipkével díszített "karmasin színű tubinet szoknya". Felső ruházatának darabjai között két váll szerepel. Ezek egyike ezüsttel és arannyal "edgyvelges sujtásos materia", a másik vörös "pusta ezüst gallan rajta". Míg a hétköznapi kék női mentét ezüst, vörös selyem mentéjét "aranyos gombok" díszítették. A padláson mindehhez volt egy "fekete nyűstös, aszszonnak való sűvegh", s ugyancsak az asszony öltözetének kiegészítésére szolgálhatott az "el kíszétett róka egész bűr" is. A téli viselethez tartozott a "bellett szürke hoszszu aszsz[onyna]k való kesztyű", csakúgy mint a "viselt, aszonnak való stuczl". Míg a csipkés keszkenő, a "csipkés ráfogó", a női nyári kesztyű bizonyosan Rosina asszony ruhatárához tartozott, kendőinek és kötényeinek száma bizonytalan. Nem egyértelmű, hogy a "tiz damosk alitér Sidó kendő keszkenyő", illetve az öt "vaszony kendő" a lakástextilekhez, vagy inkább a viseleti darabokhoz tartozik. Ugyanakkor lehetséges, hogy ezek egy része is "ne talán az tudva levő árva leányé", azaz Erzsébeté volt. Kilenc "fejér" kötényén kívül a kék színű - részletes leírás híján - lehetett a kék mente kiegészítője, de akár Szontagh munkaruhájának tartozéka is. Jóval egyértelműbbek az asszony ékszerei. Felsorolásuknál külön szerepel, ha valamelyik darab "gyermek nyakara való". Lehetséges hogy ezek az ékszerek az asszony örökségét képezték, de - a leltárban is elkülönítve szereplő örökrészen túl - Bognár József örökbefogadott Erzsébet lányának is szánhatták. A leltárba vett hat aranygyűrű közül a kilenc rubinnal kirakott "rosas gyűrű" bizonyosan Rosina asszonyé volt, csakúgy mint az egyik "aranyos boglár", vagy a négy ezüst hajtű és a nyolc igazgyögysor. Valószínűleg az asszony ruhatárának leltárába nem vették fel az éppen viselt holmikat, illetve ékszereket sem. A házaspár által nevelt - örökbefogadott - leány "jószága és ruhája" elkülönítve szerepel az inventáriumban. Az ott feltüntetett rendkívül finom darabokon kívül, a zálogban lévő tárgyak közül néhány szintén az ő jussa is lehetett. Az általános leltárban, 216