Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Tanulmányok - Perger Gyula: Egy győri mézesbábosmester műhelyének hagyatéki leltára 1721-ből
ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK nagyméretű "márcz főző [vas fazék] kű falyban bé vagyon rakva", valószínűleg a konyhában. A leltár készítője először a nemesfémből készült tárgyakat, igazgyönggyel, drágakövekkel díszített ékszereket vette számba. Ezek menynyisége, milyensége, és korabeli értéke arra utal, hogy Szontagh halálakor vagyonos mesterembernek számított. Az aranyékszerek között - a zálogban lévőket nem számítva - hét gyűrűt is találunk; közülük kettő rubinokkal díszített, egy "török kűves". Feltűnik egy medálként használt pénzérme, "egy dupla arany karika rajta" is. Ezekhez - az örökbefogadott lány örökrészén kívül - nyolc sor igazgyöngy is tartozott, bár ebből hat sornyi a leltározó szerint apróbb, "alab való" volt. Az inventáriumba felvett ezüstnemű mintegy nyolcvan latot nyomott. A jelentős értéket képviselő használati tárgyak sorában az ezüst és ónedények mellett számos habán edényt is találunk. A tizennégy "uj keresztény tál" és nyolc "hasonló csésze", a két "confectnek való csésze" - természetesen a többi asztalneművel együtt - nemcsak a jó anyagi helyzetre, hanem egyfajta ízlésre, társadalmi presztízsre, vagy arra való törekvésre - is utal. Ezt erősíti a kétszer féltucat ezüstkanál, amibe Szontagh és felesége monogramját vésték. De volt a lakásban - a díszül szolgáló városképek mellett - hét " bizonyos férfi es asszony személyeket représentai" kép is, melyekről joggal tehető fel a családi vonatkozás. Érdekes, hogy bár polgáremberről van szó, a hagyatéki tárgyak között két címer is szerepel. Szontagh György "két övét közönséges" szablyáján kívül, egy rövidcsövű lőfegyvert, "stucz"-ot, és egy középhosszú kőszegi puskát is tartott. Ugyanakkor nemcsak a - vélt, vagy valós - társadalmi elvárásoknak való megfelelésről tanúskodik a leltár. A presztizstárgyakként nehezen értelmezhető eszközök sorában is számos jó minőségű darabot találunk, akár a lakástextíliák, ágyneműk, akár a konyhai eszközök között. Figyelemre méltó, hogy a már említett "öt nagy nimeth kőnyvek"-kel együtt huszonnyolc könyvet írtak össze a leltárban. Iskolázottságra utal a kalamáris és porzó használata is. A leltárban külön tételként szerepel egyéb dongás edényeken túl - egy "fördő kád", s igazi különlegességnek számít a "fogh tisztító ezüst cum apertínentiae". A mézesbábos mesterember társadalmi rangjáról tanúskodnak az inventáriumba felvett ruhadarabok is. Halottas ruháján kívül, melyet nem ismerünk, öt férfi "ümögh" - ebből kettő a szennyes ruhák között -, s hét "lábravaló" maradt mint alsóruházat. Szontagh György örökségében a viseltes ezüstgombos zöld mentéjén kívül egy "hamu színű" és egy szürke nyári dolmány is szerepel. Mindegyiket - a hamu színűt az ujján is - ezüst gombok díszítették. Az elhunyt ruhatárának legértékesebb és legreprezentatívabb darabja a "róka torokkal prem[e]zett es róka mallal 215
