Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Pozsonyi József. A rátkai és salamonfai Rátkay család történetének megválaszolatlan kérdései

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK ismét katolikus hitre tért, és jelentős szerepük volt a század 30-as éveiben a barokk stílusú zsirai templom felépítésében. Rátky Dániel felesége, Polányi Jusztinia 1731-ben kegyképet adományozott a templomnak. Egy javadalmazó levél szerint 1749-ben Salamon Lászlóné salamonfai Rátky Rozália fizetést ad a vajtai plébánosnak Felső-Alapon tartandó isteni szolgálatért. Miután Rátky Dániel 1744-ben meghalt, birtokait fia, Rátky József örökölte, akinek ekkor mintegy 2165 holdas birtokából 298 hold Salamonfán, 14 telkes jobbággyal és 2 hazátlan zsellérrel; 822 hold Undon, 59 úrbéressel; Mihályiban 393 hold 19; Gyalókán 277 hold 21; Gyórón 239 hold 10 úrbéressel, de voltak kisebb birtokai Kisfaludon, Horpácson és Kispécen is összesen 133 úrbéressel. E gazdaság működtetéséhez és fejlesztéséhez Rátky József 1750-1770 között több mint százezer forint kölcsönt vett fel, így halála után - gyermeke nem lévén - a tőle öröklő nővére, Barthodeiszky Józsefné Rátky Magdolna kénytelen volt a hitelező Meskó Jakab bárónak átengedni az összes birtokot. A források egy része szerint József 1781-ben bekövetkezett halálával a salamonfai és rátki Rátky család férfi ágon kihalt, de néhány levéltári forrás és egyéb más dokumentumok alapján bizonyíthatóan napjainkban is virágzik. Miután Rátky József elhunyt, II. József 1782. október 4-én Ráth pusztát, a salamonfai, gyalókai, szarkaföldi, undi és gereblyéni birtokokat az elhunyt vejének, Barthodeiszky Józsefnek adományozta, aki 1791. július 21-én II. Lipóttól a magyar nemesség mellé megkapta a „rátki és salamonfai" előnevet és a rátki címert is. Az adományozás alapja a Rátkyakkal fennálló leányági rokonság és a Rátky család magvaszakadása volt. Azonban 1786. év elején egy mindmáig kiderítetlen személy jelentkezett a salamonfai Rátky birtokokért és nemessége elismertetéséért. A Sopron vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvi bejegyzés szerint kérés merült fel egy bizonyos Rátky nevű személlyel kapcsolatban, aki eredetileg ebből a vármegyéből származik, felmenői bizonyosan a Rákóczi féle felkelés idején távoztak Franciaországba és mostanáig francia katonai szolgálatban állnak. Ennek a Rátkynak korábban birtokolt, de az idők folyamán feledésbe merült nemesi kiváltságának törvényesítése céljából többféle jogcímen szüksége van bizonyító okiratokra. Az ügy kivizsgálásával Győry Ferenc királyi biztos a Sopron vármegyei első alispánt, ő pedig Tevely Sándor főszolgabírót bízta meg. Az 1786. május elsején tartott megyegyűlés jegyzőkönyvének 693. számú bejegyzése tartalmazza Tevely Sándor főszolgabíró úrnak azt a jelentését, ami egy bizonyos Rátky Györgynek - aki állítólag a Rákóczi-féle felkelés alkalmával Franciaországba távozott - a nemes Rátky családdal való kapcsolata ügyében végzett nyomozásról szól. A vizsgálat szerint semmit nem lehet bizonyosság190