Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Pozsonyi József. A rátkai és salamonfai Rátkay család történetének megválaszolatlan kérdései

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK gal állítani továbbá ami az említett Rátky György nemességéről szóló oklevelek kiadását illeti: még ha bizonyítható lenne is az említett kapcsolat a hiteles okmányoknak a vármegye előtt történő bemutatásával, a vármegye úgy véli, hogy az oklevelek nem adhatók ki, mivel ez a Rátky korábban birtokolt nemességét a hazai törvények szerint javaival együtt hűtlenség vétke miatt elveszítette; az sem állítható azonban, hogy az említett Rátky György Franciaországba vagy máshová távozott, továbbá hogy a mostani kérelmező annak a fia, aki állítólag Franciaországba távozott - olvasható a jegyzőkönyvben. Nem is lehet csodálkozni, hogy ilyen értelmű döntés született, hiszen a Rátky-birtokok, vagyon, előnév és címer használója az a Barthodeiszky Mihály, aki ekkor Sopron vármegye ítélőszékének ülnöke, később pedig a vármegye alispánja volt, s akinek alapvető érdeke, hogy jogos örökös, törvényes Rátky leszármazott ne legyen. Sajnos az iratokból és jegyzőkönyvekből még véletlenül sem derül ki, hogy melyik Rátky kérte nemességének igazolását, mivel keresztnevét, származását és semmilyen más közelebbi, azonosításra alkalmas adatot nem említenek. Ebből a nemességigazolási perből annyi sejlik csupán ki, hogy vélhetően a Franciaországba távozott Rátky György leszármazottjáról, vagy magát annak kiadó személyről van szó. Ez kétféleképpen lehetséges: vagy született egy fia is Rátky Györgynek Anne Marie Rose Gaute du Coudray de Jamaguetól Franciaországban, vagy már 1707 előtt megözvegyült idehaza Magyarországon és egy félárva fiúgyermekét esetleg valaki más rokon nevelte fel. Sem az első, sem a második feltételezést ez ideig nem támasztja alá semmi. Lehetséges, hogy a kérelmező György testvérének, Ferencnek Botka Annától még 1705 előtt született fia, vagy inkább fiának unokája volt, akiknek sorsáról Bezerédy kivégzése után semmit nem tudunk, bár nagyobb a valószínűsége, hogy Rátky Ferenc és Botka Anna fia még gyermekkorában elhunyt. Annyi bizonyos, hogy az azóta eltelt több mint két évszázadban is virágzott legalább két olyan Rátky ág, mely a rátki és salamonfai előnevet használja, s magát ennek a családnak a leszármazottjának vallja. A Siebmache- féle címeres könyv azt írja, hogy.. .das Geschlecht Rátky de Salamonja in Mannesstamme erloschen, ...Es dürfte sich der betreffende Passus des Diplomes jedoch nur auf eine Linie bezogen haben, da ein Geschlecht Rátky de Salamonfa, welches sich vom Eigangs erwähnten Melchior ableitet, noch gegenwärtig in Oesterreich - Ungarn blüht, namentlich mit dem der k. k. Generalen Alexander R. v. S., dem kön. Rath im Wiener Reichsarchive, Emil, AH sowie mit Alfred Rátky v. Salamonfa, ec. Ebből sajnos nem lehet megtudni, hogy a máig élő ágakból azok a Rátkyak, akik a címeres könyv készítésekor adatot szolgáltattak, Rátky Menyhért és felesége, Rudnay Zsuzsanna vagy annak unokája, Rátky Menyhért és felesége, telekesi 191