Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK hez kapcsolódva álltak. Egy fagerendákból összerótt példány a Bol­dogasszony templom mellett volt látható (Protocollum 19). 1785. január 3-án került sor az allodiumon túl fekvő új temető ünnepélyes bene­dikálására, amelynek során megáldották az itt újonnan emelt kőkeresztet is (Matricula 1773,14). 3. Barokk szentképkultusz Hédervárott Hédervár szakrális emlékeinek számbavétele nemcsak művészet­történeti információkkal szolgál, nemcsak a mecénás főúri családok művészetpártoló tevékenységébe és reprezentációs igényeik változásába enged bepillantást, hanem vallástörténeti adatokat is nyújt, min­denekelőtt a szentek tiszteletével kapcsolatban. Az írott kútfőkben em­lített és ma is álló templomok, kápolnák, oltárképek és -szobrok, illetve szabadtéri kisemlékek sorának közel másfél évszázadon át nyomon kísér­hető változása lehetőséget teremt a szentkultusz időbeli átalakulásának vizsgálatára is. A hédervári katolikusok vallásgyakorlatának - és így a szentkul­tusznak is - tárgyiasult kereteit döntően a földesúri család, a Héderváryak, majd a Viczayak alakították ki. Mint láthattuk, ők emelték illetve újították meg a templomokat és a kápolnákat valamint azok oltárait illetve a köztéri emlékműveket is. Ebbéli szerepüket egyaránt motiválták kegyúri kötelezettségeik, főúri, grófi rangjukkal együtt járó reprezentációs szándékaik s nem utolsó sorban a családtagok - mindenekelőtt Héderváry Katalin, Viczay Teréz, és Viczay (I.) Mihály - egyéni devóciója. A földesúri­kegyúri kezdeményezések mellett az egyháziak szerepe is csupán mar­ginális (Matusek András plébános: Szent Mihály templom szószéke; Baksay Mihály és Lévay István plébánosok: Rozália-kápolna és oltára). Jelentősebb ennél az uradalmi tiszttartók közreműködése, akik - mint láthattuk - egyaránt támogatták a templomok helyreállítását (Subszky Mátyás: Szent Mihály templom kőtornya), kápolna alapítását (Pisarovich Mátyás: Rozália-kápolna), oltárok (Deli Ferenc: Szent Mihály templom és sekrestye Szentkereszt oltárai valamint a Boldogasszony templom Szent Imre oltára; Barilovich Gergely: Szent Mihály főoltár) és szószék (Deli Ferenc: Boldogasszony templom) állítását, illetve kisemlékek res­taurálását (Fájdalmas Krisztus szobor), esetleg állítását (képoszlop). E csoport mecénási aktivitását az uradalom életében elfoglalt kiemelt hely­zete s ebből adódó anyagi lehetőségei mellett nemesi státusza is be­folyásolta. A helyi nemesi társadalomnak azonban más, tisztséget nem viselő tagjai is feltűnnek az adományozók között: Szenczy Anna állíttatta a Boldogasszony templom Padovai Szent Antal mellékoltárát. A mező­városi polgárság képviselői nehezen ragadhatok meg e folyamatban: a 161

Next

/
Thumbnails
Contents